Kiegyezés után.
Kiegyezés után.
1869-ben keletkezett az első népbank 100.000 frt alaptőkével. Ugyanez évben épült a tornacsarnok és a polgári lövész-egyesület lövőháza.
1871-ben végre a Határőrvidéken a polgári igazgatást elválasztották a katonaitól. Az ez által előidézett átmeneti állapot azonban csak rövid ideig tartott Fehértemplomban, mert az 1872. év elején szab. kir. várossá lett.
Az új szab. kir. város 1872 jan. 3-án tartotta első közgyűlését, a melyen a tisztikart megválasztották. Polgármester Bőhm Lénárt, a város érdemes történetírója lett, a ki már azelőtt is jelentékeny munkásságot fejtett ki a város életében.
Az új szab. kir. várost máj. 7-én a király is meglátogatta. A lakosság kitörő örömmel üdvözölte és e napon lobogtak a város házain 1848–49 óta első ízben a nemzeti lobogó.
Immár negyven év telt el azóta, hogy a város ismét visszakerült az anyaországhoz. Az 1876:XXXIII. törvényczikk ugyan megszüntette a város önálló törvényhatósági jogát és Temes vármegyébe kebelezte, mindamellett a város polgárainak szorgalma mellett, az utolsó évtizedek alatt az ipar, a kereskedelem és a szőlőmívelés terén jelentékeny fejlődésnek indult.
(Források: Leonhard Böhm: Geschichte der Stadt Weisskirchen. 1906. évi kiad. – Csánki Dezső: Magyarorsz. Tört. Földrajza. II. 101. – Csanád Egyházm. Tört. Adattár II. 1872, 186. 207. – Századok 1871. évf. 702. – Gracza György: 1848–49-iki szabadságh. tört. II. 102. 114. 119. III. 121. 407. IV. 424. – Honvédek könyve 1861. I. 82.)
Zmejanovics Gábor verseczi gör. kel. szerb püspök.
Báró Dániel Tibor verseczi főispán.
Rezucha István dr. verseczi polgármester.
Versecz. – Városháza.
Versecz. – Püspöki palota.
Versecz. – Kir. járásbíróság.
Versecz. – Pályaudvar.
