Bászel Aurél.
Bászel Aurél.
Bászel Aurél dr. főgimn. tanár kiváló klaszika-filologus, szül. 1845-ben. 1883–1907-ig a fehértemplomi áll. főgimnáziumban működött. Itt nagy irodalmi és paedagogiai munkásságot fejtett ki és magyar és német nyelven megjelent tudományos munkáival nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is nevének és a magyar tudománynak tiszteletet szerzett. 1885-ben első helyen volt kandidálva a kolozsvári egyetemen a klasszika-filológiai tanszékre. 1907-ben nyugalomba vonult és azóta Budapesten él. 5000 kötetből álló klasszika-filológiai szakkönyvtárát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 12.000 koronáért vette meg a budapesti egyetem számára; általános érdekű, sok tudományszakot felölelő könyvtárát pedig a temesvári városi könyvtár szerezte meg 1906-ban, 2000 koronáért.
A magyar és külföldi szakfolyóiratokban megjelent számos értekezésén kívül önálló művei Theokritos idylljei és a görög s római idyll. Budapest, 1880. – Thukydides beszédei. Budapest, 1881. – A classica philologia története életrajzokban. Budapest, 1882. – Az ókori classikusok tanulmánya mint általános műveltségünk egyik főeszköze. Budapest, 1883. – Önálló értekezései közül a legfontosabbak: A görögök lényegéről (Lőcsei Album, 1882). – Horatius élete és költeményeinek időrendje. Arad, 1882. – Horatius életbölcselete. Fehértemplom, 1884. – Der klassische Unterricht am Gymnasium. Fehértemplom, 1887. – Über Wesen und Werth der deutschen. Universitäten. Fehértemplom, 1888. – Über das Wesen und die Berechtigung des Humors, Fehértemplom, 1891. – Der Weltschmerz in der alten und neuen Literatur. Fehértemplom, 1888. – Horaz, als Vertreter der griechischen Geister. U. o. 1894.
Bászel Aurél dr. (A Délmagyarorsz. Múzeumból.)
