Aranyág.
Aranyág.
Aranyág (azelőtt Hernyákova). A temesrékasi járásban fekvő kisközség. Házainak száma 256, lakosaié 1414, a kik leginkább gör.-kel. vallásúak és románajkúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Temesrékas. A XIV. század közepén már fennállott. 1349-ben Aranyaso (Aranyasa) alakban fordul elő. A Hunyadiak alatt szerbek és románok szállották meg, a kik a helység nevét Haranay-ra ferdítették. 1477-ben Hernyákfalva (Hernyakoviczi) alakban fordul elő, a borzlyuki uradalom tartozékai között s ekkor Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. A Mercy-féle térképen Arankoszelo alakban pusztaként, az 1761. évi térképen pedig Hernakova alakban fordul elő. A XIX. század elején a kincstártól az Ippi Bydeskúthy-család vette meg. 1834-ben Borosjenei Muslay László, Temes vármegye alispánjának a birtokába került. 1848-ban báró Ambrózyné szül. Muslay Izabella és Maithényi Etelka tulajdona lett. 1896-ban az előbbi birtokrész báró Ambrózy Gyuláé, az utóbbi pedig a Langfelder- és Plohn-czég, valamint Bauer Mátyás tulajdona volt. Jelenleg báró Ambrózy Gyula a helység legnagyobb birtokosa. A Bydeskúthy-család Hanusfalváról kath. vallású magyarokat és tótokat telepített ide. A gör.-kel. templom 1872-ben épült. A 315 lelket számláló katholikusok a báró Ambrózy-féle kápolnában tartanak istentiszteletet. Báró Ambrózy Gyulának gőzmalma és gazdasági szeszgyára is van a községben. A helységhez tartozik: Annamajor (azelőtt Langfelder-tanya) és Gyulamajor.
