Bükkfalva.
Bükkfalva.
Bükkfalva (azelőtt Bukovecz). A Temes-folyó és a Bega-csatorna között fekvő kisközség. Házainak száma 289, lakosaié 1614, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Temesremete. Az 1717. évi kamarai összeírásban 17 lakott házzal a facseti kerületben szerepel; az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen pedig Bukuva néven fordul elő. 1782-ben Remetei Kőszeghy János vette meg a kincstártól, kiről fiúsított leányára Juditra, férjezett Hannseni Deschan Zsigmondnéra szállott. Ettől fia Achill örökölte, kinek halála után a birtokot 1874-ben gróf Dessewffy Kálmán vette meg. 1877-ben Dessewffy Miklósra szállott, kinek elhunyta után 1894-ben gróf Serényi Jánosné szül. Dessewffy Irma lett a tulajdonosa. A községbeli régi kuriát még a Deschan-család, az új kastélyt pedig 1898-ban gróf Serényi Jánosné építtette. Mind a kettő gr. Serényi Jánosné tulajdona és a kastély Keppich József bérlő lakásául szolgál. A lakosok hitelszövetkezetet, takarék- és hitelintézetet tartanak fenn. Gróf Serényi Jánosnak gőzmalma is van a községben. A községhez tartozik Bród-puszta és Gyökér-puszta. – A mai Bükkfalva határában, gróf Serényi Jánosné birtokának éjszakkeleti csúcsán feküdt Sásvár, mely a középkorban városi kiváltságokat élvezett. Első ízben 1428–29-ből vannak róla okleveles adataink. 1454-ben Szentmiklósi Pongrácz Jakab kapja cserében V. László királytól. 1471-ben Dóczi László és Gúthi Országh Lőrincz egyezkednek rajta, mint volt Mutnoki birtokon. 1483-ban és 1503-ban a Sásvári 34Belmosevityek birtokában találjuk. Egy 1492-ben kelt oklevél városnak nevezi. A XVI. század elején a Sásvári Bradics-család bírta, 1529-ben pedig Nagylaki Jaksics Márk. 1530-ban Sásváry István, utána a Malomvízi Kendeffyek és Pásztohi Zsigmond voltak a földesurai, 1545-ben Czrepovics Miklós és 1610-ben Kéméndi Várady János.
Bükkfalva. – Gróf Serényi József kastélya.
