Mosnicza.
Mosnicza.
Mosnicza. Temesvártól keletre eső kisközség. Házainak száma 379, lakosaié 1898, a kik között 903 a magyar és 946 a románajkú, nagyobbára gör.-kel. és ref. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Magyarmedves. At 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben, Monisa alakban, egyházas helyként fordul elő; szláv nevét nyilván a határabeli akkori erdőségektől vette, mert moschia erdőt jelent, mosnicza pedig annak kicsinyített alakja. Az 1717. évi kamarai jegyzékben is Mosnicz alakban fordul elő, 50 házzal. A községbeli kincstári birtokokat 1781-ben, a délmagyarországi kincstári jószágok elárverezése alkalmával, Szent Kirják György szerezte meg 68.161 rhenusi forintért. Özvegye szül. Árady Anna Mária 1785-ben gróf Althan Jánosnak adta el. 1787-ben ismét a kincstáré. 1805-ben Losonczi Gyürky István vette meg. 1896-ban gróf Gyürky Ábrahám volt a birtokosa és jelenleg a kincstárnak és gróf Serényi Jánosnak van itt nagyobb birtoka. Az itteni gör.-kel. templom a XIX. század elején, a reformátusoké pedig 1907-ben épült. A lakosok olvasó és dalegyesületet és értékasítő-, hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A határbeli Szatubatriu nevű dűlőn van a gróf Serényi-puszta, a hol a középkorban és a hódoltság alatt a község feküdt, mely egy árvíz alkalmával elpusztulván, a jelenlegi helyén épült fel.
