Németság.
Németság.
Németság. Az arad-temesvári vasútvonal mentén fekvő kisközség. Házainak száma 373, lakosaié 2025, a kik nagyrészt németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Mezeság, Mezeuság néven fordul elő s ekkor már plebániája is volt. 1489-ben Ethele István, 1510-ben Ravazdi Péter, 1561-ben Kassai János volt a földesura. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Saag alakban, lakott helységként találjuk, de az 1761. évi térképen már csak puszta. 1770–1771-ben Neumann lippai sótári tiszt, a telepítési bizottság egyik tagja, német gyarmatosokat telepített ide s ekkor kapta a német Segenthau és Dreispitz neveket. Az új helység 77 házból állott. 1781-ben Atzél István és Vörös Ignácz vették meg a kincstártól. 1838-ban Borosjenei Atzél Antal volt a földesura, 1904-ig báró Atzél Lajos, most pedig gróf Szápáry Istvánné szül. báró Atzél Konstanzia. A községbeli kastélyt báró Atzél Antal és Lajos építtették, de mostani tulajdonosa 1906-ban átalakíttatta és megnagyobbíttatta és a községen kívül szép, kényelmes tisztilakot is építtetett. A róm. kath. templom 1771-ben épült. Van a községben takarék- és előlegegylet, gazdakör, tejszövetkezet, u. n. Raiffeisen-Verein (fogyasztási szövetkezet) és Löffler Józsefnek gőzmalma. A községhez tartozik Németsági-puszta. A szőlőhegyek táján feküdt a középkorban Liki falu, mely 1465–1512 között a Muthnokiaké és a Mezőgyániaké volt. 1473–1520 között azonban a Dócziaknak, 1483–1519 között a Dienessieknek és 1520-ban a Haraszthyaknak is voltak itt részjószágaik.
Németság. – Gróf Szápáry Istvánné kastélya.
