Németremete.
Németremete.
Németremete. A lippai járásban fekvő kisközség házainak száma 106, lakosaié 750, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Máslak. Ez a helység a Mária Terézia királynő uralkodása idejében történt második német telepítéskor keletkezett. Neumann lippai sótári tiszt, a telepítő bizottság egyik tagja a mai Németremete határában két új helységet telepített: Königshofot és Greifenthalt. Mind a kettő 1770–71-ben épült s eredetileg 30 házból állott. Greifenthal lakosai azonban a közeli Fibis és Románbencsek lakosságától folyton háborgatva, 1783-ban átköltöztek Königshofra. Az egykori 82Greifenthal helyét a Németremetéhez tartozó hasonló nevű dűlő tartja fenn. 1790-ben Lőrincz-Kátai Latzkovits István kapta cserébe a kincstártól és e család osztatlanul bírta 1853-ig, a mikor az egyik részét és 1859-ben a másikat Görgői Görgey János vette meg, ki után 1876-ban, Gyulára szállott. A birtok harmadik része 1803–1892-ig Pálffy Jánosné szül. Latzkovits Francziskáé volt, kitől 1893-ban Parison Péter vásárolta meg. Az itteni róm. kath. templom 1818-ban épült. Van itt gazdakör és hitelszövetkezet is. A mai Németremete és Buzád között feküdt a középkorban Bosztos falu, mely 1471-ben a mácsalaki (máslaki) uradalomhoz tartozott és ekkor Arad vármegyéhez számították. Itt feküdt továbbá Halmos, a mai Homas puszta helyén, mely 1471-ben a sződi vár tartozékai között szerepel. Németremete vidékén fekhetett Olnos is, melynek emlékét a Honos-patak tartja fenn. 1452-ben a Fejéregyháziaké volt és 1500-ban az Országh-családé.
