Őszény.
Őszény.
Őszény (azelőtt Jezvin) Temesrékastól nyugatra fekvő nagyközség. Házainak száma 343, lakosaié 1612, a kik nagyrészt románajkúak és gör.-keletiek. Postája és vasúti állomása helyben van, távírója Temesrékas. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő Evsen, Evzin alakban s ekkor már plebániája is volt. Egy 1361-ben kelt határjáró levél szerint Szeri Pósafi Balázs mester volt itt birtokos. 1463-ban Őszényi István birtokában lehetett, a ki ebben az évben részt vett Rékas határjárásában. 1470-ben Csáki Benedek és Ferencz voltak a földesurai. 1523-ban, egy tanúkihallgatás adatai szerint, már szerbek lakták. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Jesvin néven, a temesi kerületben szerepel, de az 1761. évi hivatalos térképen már csak puszta. Kevéssel ezután románok szállották meg és 1783-ban már ismét községként szerepel. Földesura 1848-ig a kamara volt és most is a kincstár a legnagyobb birtokosa. A községbeli két templom körül a gör.-keletieké a XVIII. század végén, a gör. katholikusoké 1831. évben épült. A lakosok hitelszövetkezetet és román dalárdát tartanak fenn és a tanyán van Ottlik Péter gőzmalma. Ide tartozik: Kopasztanya, melyet az ottani úrilakkal együtt, Ottlik Péter kincstári bérlő 1893-ban építtetett.
Őszény. – Ottlik Péter úrilaka.
