Ötvény.
Ötvény.
Ötvény (azelőtt Utvin). A Bega hajózási csatorna mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 312, lakosaié 1440, a kik között 180 a magyar, 105 német, 240 románajkú és nagyrészt gör.-kel. vallású. Postája Szabadfalu, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a középkorban is Ötvény (Wthwyn) és Kisötvény alakban említik az oklevelek. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben két ilynevű helység fordul elő és mindkettőben már plebánia is volt. 1388-ban már vásáros hely és Pogány Domokos volt a földesura, kitől 1399-ben, némely beregmegyei jószágokért, Zsigmond király cserélte el. 1456-ban Hunyadi János nyerte adományul, de még ez évben Hunyadi László és Mátyás Horogszegi Szilágyi Mihálynak adták. 1540-ben Ötvényi Oláh Jakab volt a földesura. 1552-ben Losonczy István temesi főispán a temesi vár tartozékai között sorolja fel. 1838-ban 103 4/8 egész jobbágytelekből állott. 1848-ig a kamara volt a földesura. Jelenleg Zombori Rónay Mihálynak és Watz Bálintnak van itt nagyobb birtokuk. A gör.-kel. templom 1714-ben épült. A községbeli téglagyár a Drinszter és Wetzler czégé. Az egyik dűlő román neve La Piatra. Egy régi templom alapfalai látszanak itt, a hol valószínűleg a középkorban a község feküdt. Ide tartozik: Rózsamajor és Szentmárialiget. Ez utóbbi Rónay Mihályé. Hajdan Oláh Miklósé volt; újabban Kovács Ákosé lett, ki itt 1896-ban csinos úrilakot építtetett. 1904-ben Rónay Mihály vette meg, az 550 holdas birtokkal együtt. Az úrilakban kb. 4000 kötetes érdekes könyvtár van. A mai Ötvénytől délre fekhetett Oroszi, melyről már az 1388–1489. évekből vannak okleveles adatok. 1388-ban Szécsényi Frank és Simon birtoka, 1399-ben Zsigmond királyé, 1456-ban Hunyadi Jánosé és utána, Egyházas-Oroszi néven, Szilágyi Mihályé volt. Ötvény és Újpécs között fekhetett Selymes vagy Sörmes helység, melynek 1399-ben Pogány Domokos, 1456-ban Hunyadi János, utána Szilágyi Mihály és 1464-ben Szegedi László voltak a birtokosai.
Ötvény. – Zombori Rónay Mihály kastélya, Szent Márialiget pusztán.
