Szépfalu.

Teljes szövegű keresés

Szépfalu.
Szépfalu. A Maros mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 504, lakosaié 2529, a kik 128 magyar kivételével, nagyrészt németajkúak s leginkább róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Újarad. A mai Szépfalu helyén, Pesty Frigyes és Ortvay Tivadar szerint, a középkorban Sződi nevű helység feküdt, melyet a románok ma is Sefdin-nek neveznek. Márki Sándor szerint azonban az egykori Sződi helység a mai Szépfalutól éjszakra, a Csicséri Háda-szigeten épült. Legrégibb birtokosa a XIV. században a Baar-Kalán nemzetségből származó Szeri Pósa-család volt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben Sewdy, Zewdy alakban fordul elő és Szent István első vértanu tiszteletére épült templomáról egy 1402-ben kelt oklevél emlékezik meg. A XV. század első felében 96a Sződi-család birtokában találjuk. 1428-ban Zsigmond király Sződi Gábor, továbbá Sződi Pósafi János és István részére oklevelet állított ki. E család kihalta után, 1471-ben a Gúthi Országhok és a Nádasdi Ongorok nyerték adományul. Ekkor már városi kiváltságokat élvezett. Váráról az 1471–75. évi oklevelek emlékeznek meg első ízben; ma már azonban a nyomai is alig láthatók. 1506-ban H. Ulászló a sződi várkastély felét a Gersei Pethő-családnak adta vissza. Ezt az adományt a király Gersei Pethő János, György és Ferencz kérésére 1507-ben átírja és megerősíti. 1516-tól kezdve részben a Buttyániak birtoka. 1561-ben, az akkori adólajstrom szerint, a Sződi Pethő-, a Mágócsi- és a Zay-családok voltak itt birtokosok. A régi világ emlékét a község határában látható nagyméretű ú. n. török kút felépítménye tartja fenn. Ez a kút állítólag még a sződi vár maradványa, melyet a törökök romboltak le, a várral együtt. A hódoltság alatt a helység magyar lakossága kiveszett; helyükbe románok telepedtek, a kik a helység régi nevét Seffdinre ferdítették. 1740-ben pestisjárvány lépett fel a helységben, mely a lakosságot megtizedelte. Habár 1752-ben a zábrányi románajkú lakosokat is ide telepítették, a lakosság mégis egyre apadt, úgy hogy az 1761. évi hivatalos térképen már csak pusztaként van feltüntetve. A mostani helység a második német telepítéskor keletkezett. 1766-ban 210 német családot telepített ide a temesvári igazgatóság. Az új telepesek a helység nevét Schöndorfra változtatták. 1781-ben Spech János vette meg a kincstártól. 1838-ban Prónay Albert, Pest vármegye főispáni helytartója volt a földesura. A XIX. század közepén a gróf Nostitz-Rieneck Paula tulajdonába ment át, a kitől 1872-ben Deutsch Ignácz és fia vették meg, kik után Hatvani Deutsch Bernát és utóbb báró Hatvani-Deutsch Sándor örökölték. 1894-ben a birtok két részre oszlott. Az egyik rész Sármezey Árpád és neje szül. Szentpétery Ágnes, a másik Kapp János és társaié. Jelenleg is Sármezey Árpád a legnagyobb birtokosa, kinek itt a falun kívül csinos úrilaka van, mely 1896-ban épült. Az itteni róm. kath. templom 1824-ben épült. Van itt hitelszövetkezet, temetkezési egyesület, önkéntes tűzoltóegyesület, lövészegylet, kosárfonószövetkezet, dalegylet és Klepp József és Társai gőzmalma. A lakosok nagyban űzik a kosárfonást, mely háziiparral évente legalább 400.000 korona forgalmat érnek el. Azelőtt Sármezey Árpád itt nagy kosárfonótelepet tartott fenn. A határ egy részét a Sánczhegy foglalja el, a hol sánczok nyomai láthatók. Említésre méltó dűlőnév még a Walachenort, a hol a románok lakta Sefdin feküdt. A községhez tartozik Nagypuszta (azelőtt Kapp-puszta) és Schanzberg-puszta. A mai Angyalkút és Szépfalu között feküdt Keer (Kér) falu, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben is előfordul. A XIV. században két ilynevű helység volt egymás mellett. Az egyik Kér egy 1325-ben kelt oklevél szerint, az aradi káptalan birtoka, a másik Kér pedig Kéri Fekete Gergelyé volt, a ki azt Szeri Pósa mester illyédi és sebesi várnagynak adta zálogba. 1391-ben és 1393-ban a Szántai Petőfiek és utánok a Báthoryak bírták. A XV. századbeli oklevelekben e helység Kasa Keer alakban is előfordul. 1453-ban az aradi káptalan, 1471-ig a Szeri Pósafiak voltak itt birtokosok. 1471-ben, a Pósafiak kihalta után, a Gúthi Országhok és a Nádasdi Ongorok nyerték adományul. A XVI. században Kis-Kér, az aradi káptalan birtokaként fordul elő.

Szépfalu. – Sármezey Árpád úrilaka.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem