Széphely.
Széphely.
Széphely (azelőtt Zsebely) az Ó-Temes balpartján fekvő nagyközség. Házainak száma 752, lakosaié 4125, akik vegyesen magyarok, német- és románajkúak, és róm. kath., gör.-kath., gör.-kel. és ág. ev. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. E község már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is, Zephel alakban, egyházas helyként szerepel. 1401-ben Nevnai Treuted Miklósnak itt vára volt, a melyet az országnagyok lebontani rendeltek. Később a helység melletti erdőben új várkastély épült, a melyről az 1425. évi határjárólevél is megemlékezik. Ekkor a község hetivásárok tartására is jogot nyert és a Temes-folyón több malma volt, melyekről a határjáró levél szintén megemlékezik. 1479-ben, Sarád várához tartozó faluként, Garai Jób: Bánffi Miklósnak és Jakabnak adta el. A hódoltság alatt románok szállották meg. A helység eredeti nevét ekkor Zsebelyre változtatták, mely a török Chebel szóból képződött és annyit jelent, mint előőrs, mert a hagyomány szerint a hódoltság alatt egy kisebb török őrség állomásozott itt. Az 1717. évi kamarai jegyzékben 200 házzal fordul elő. 1761-ben postaállomása is volt. 1838-ban 236 2/8 egész jobbágytelek volt a helységben. 1848-ig a vallás- és tanulmányi alap volt a földesura. Jelenleg Pop Vinczének, a m. kir. közalapítványi uradalomnak, Schmidt Mártonnak, Frankl Henriknek és testvéreinek és özvegy Weisz Borbálának van itt nagyobb birtoka. 97A községbeli róm. kath. templom 1898-ban, a gör.-kath. imaház 1858-ban és a gör.-kel. templom 1752-ben épült. 1871. júl. 21-én az egész határ és a község víz alá került és az árvíz nagy károkat okozott. Itt van a Jebeliana takarék- és hitelszövetkezet és az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja, továbbá két gőzmalom és két téglagyár. A községhez tartoznak: Józsefszállás, Diebusz-tanya, Frankl-tanya, Kéja-puszta, Pap-tanya és Schmidt-tanya. A mai Széphely mellett feküdt Miklós-Kereki, mely 1319 előtt Lampert országbíróé volt. Az 1332–37. évi pápai tizedlajstrom szerint ekkor már plebániája is volt.
