Temesdoboz.
Temesdoboz.
Temesdoboz. A buziásfürdői járásban fekvő kisközség. Házainak száma 146, lakosaié 776, a kik leginkább románajkúak és gör -kel. vallásúak. Postája Kádár, távírója Végvár, vasúti állomása Végvár-Kádár. Már a középkorban virágzó helység volt. 1399-ben Dubaz, 1405–1410-ben Doboz, 1462-ben Dobos, 1489-ben pedig már Doboz alakban említik az oklevelek. Legrégibb birtokosai a Dobozi Dánfiak voltak, a kik már 1399-ben bírták. A XV. század közepén a helység feje volt egy 44–67 faluból álló uradalomnak, melynek részeit Dobozi Dánfi László 1447-ben Nagymihályi Lászlónak zálogosította el, kinek özvegye azután a zálogos birtokhoz, a Dobozi Dánfiakkal szemben, 1462-ben jogot formált. A helység még 1489-ben is a Dobozi Dánfiaké volt. 1607-ben Trombitás István, Tábor Benedek, Sztepan Péter, Radichy Márton és Lugasi Pribék János voltak a földesurai. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Dobosch alakban, a csákovai kerületben fordul elő. 1838-ban 30 2/8 egész jobbágytelke volt. A vallás- és tanulmányi alap lett a földesura és most is az a legnagyobb birtokosa. A községbeli gör.-keleti templom a XIX. század közepén épült. Van itt egy gőzmalom is. A községhez tartozik egy uradalmi major. A középkorban Dobozhoz tartozott Bagafalva vagy Bogafalva, melyről 1410-ből van első ízben adatunk. Itt volt Baja-Kenézfalva és Boroszlaviczafalva is, melyek az 1462. évi oklevélben szerepelnek, úgyszintén Csagarafalva, Darnótfalva, Felső-Bathfalva és Sztojakfi Jánosfalva.
