Temesfalva.
Temesfalva.
Temesfalva (azelőtt Dragsina). A Temes-folyó mentén fekvő kisközség. Házainak száma 175, lakosaié 1019, a kik közül 327 a magyar, 665 a románajkú és nagyrészt róm. kath., gör.-kath. és gör.-keleti vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Nagykövéres. A XV. században már románok lakták, a kik Brassó vármegye magaslatairól húzodtak le a Temesmellékére. 1453-ig királyi birtok volt, a mikor V. László király Hunyadi Jánosnak adományozta, a kit 1454-ben az aradi káptalan iktatott itt be. Mátyás király 1464-ben Temeshelyi Dési Péternek és Balothai Miklósnak adományozta. Később Corvin János birtokába került, a kinek révén 1514–1516-ban Brandenburgi György őrgróf birta. Ekkor öt jobbágytelke volt. 1617-ben már puszta, melyet Bethlen Gábor vett zálogba. Ezután ismét románok szállották meg. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Dragschina alakban van megjelölve. 1807-ben a vallás- és tanulmányi alap birtokába ment át, mely jelenleg is a legnagyobb birtokosa. 1835-ben magyarok telepedtek ide és ők építették ki az eddig rendetlen fekvésű helységet. A gör.-keletieknek templomuk, a gör.-katholikusoknak kisebb imaházuk van itt. A Temes balpartján valami épületromnak az alapzatai láthatók. Eredete azonban ismeretlen. A községhez tartozik a közalapítványi uradalom pusztája, Fedlicska-majorja és Armara-majorja.
