Temesgyarmat.
Temesgyarmat.
Temesgyarmat (azelőtt Temes-Gyarmata). Temesvártól éjszakkeletre fekvő nagyközség. Házainak száma 971, lakosaié 5267, a kik nagyrészt németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Garmad és Garmad alakban fordul elő és Szent Bertalan tiszteletére szentelt plebániájáról 1400-ból van adatunk. 1407-ben a Vajdafalvi Vajdafiak nyerik adományul a királytól; ők bírják még 1515-ben is. Ekkor mind a két Gyarmat (Nagy- és Kis-Gyarmat) az ő birtokuk. 1520-ban a Sasvári Bradács-család bírt itt földesúri joggal. Szapolyai János király Sasvári Bradách János itteni birtokait elkobozván, azokat 1530-ban Kendeffy Miklósnak és Pásztóy Zsigmondnak adományozta. Kendeffy Miklós halála után itteni birtokait 1537-ben Nagylaki Jaksics foglalta el az özvegytől. 1538-ban Bódy Mihályné nyer a helységre adományt I. Ferdinánd királytól. 1545-ben Kendeffy János volt a helység földesura. Volt itt egy erősség is, melyet a török 1551-ben elfoglalt és megszállott. A hódoltság után lakatlan volt, de már 1720–23-ban németek telepedtek ide. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen, Jannada alakban, már lakott helyként szerepel. Knoll temesvári kerületi főnök 1763-ban a helységet jelentékenyen megnagyobbíttatván, 235 német gyarmatos családot telepített ide. 1805 jún. 28-án országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. 1781-ben Sándor Mihály vette meg a kincstártól. 1786-ban gróf Althan Mihály János birtokába került, de 1790-ben eladta Remetei Kőszeghy Jánosnak. 1792-ben Sándor Mihály, 1803-ban Losonczi Gyürky Istváné lett. 1835-ben a birtok három részre oszlott. Az egyik részt Losonczi Gyürky Pál kapta, 1872-ben ezt a részt megvették 104Tafler Kálmán és Ehrenfeld Ignácz. 1890-től gróf Gyürky Ábrahámé volt és jelenleg báró Manaszy Barco Györgyé. A másik részt Sédeni Ambrózy György kapta. Ez 1867-től Béláé volt és jelenleg Andoré. A harmadik rész Sédeni Ambrózy Istváné lett; utána örökségkép fiára, Károlyra szállott és 1878-ban Vogel Istváné, 1888-ban Augenfeld Józsefé, 1893-ban Beck Istváné volt és jelenleg fel van parczellázva. A községbeli úrilakok közül az egyiket még gróf Gyürky Ábrahámné építtette; ez jelenleg gróf Gyürky Viktoré. A másikat néha Sédeni báró Ambrózy István emelte és ez most báró Ambrózy Andoré, de mind a kettő felépítés alatt áll. A róm. kath. templom 1772-ben épült. A községben egy forrás van, melyet a hagyomány szerint herczeg Savoyai Jenő fedezett fel, mikor kardjával egy fatörzset hasított ketté, a melyből bőséges forrás fakadt. A fatörzs helyébe idővel falazott cziszterna épült. Van itt takarék- és hitelszövetkezet, takarékpénztár, gőztéglagyár, földmívesegyesület, gazdakör, temetkezési és lövészegyesület, önkéntes tűzoltó-egyesület, dalárda, ipartestület, olvasókör és a róm. kath. hitközségnek és báró Ambrózy Andornak gőzmalma. A határbeli Ráczhegy (Raizenberg) alatt a hódoltság idején szerbek laktak. A községhez tartoznak Kisgyarmat-, Istvánháza- és Lukin-puszták.
Temesgyarmat. – Gróf Gyürky Viktor kuriája.
