Temeshidegkút.
Temeshidegkút.
Temeshidegkút (azelőtt csak Hidegkút). A temesvár–lippa–radnai vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Házainak száma 658, lakosaié 2999, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. 1463-ban Hydegfew (Hidegfő) alakban fordul elő, a Szeri Pósafiak birtokaként. Az 1561. évi adólajstromban már Hidegkut néven találjuk és ekkor özv. Zay Györgyné, a Mágócsi- és a Pethő-családok voltak a földesurai. A hódoltság alatt románok szállották meg. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Sedekut elferdített alakban találjuk, 20 házzal. 1720–1723 között a temesvári kormányzóság németeket telepített ide, a kik a helység nevét Guttenbrunnra vátoztatták, míg a románok a község régi nevét tovább is használták. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Edekút vagy Guttenbohrn alakban van feltüntetve. A jelenlegi helységet Neumann lippai sótári tiszt az 1762–64. években építtette, 148 házzal, a hova német családokat telepített. 1782-ben ezt is Névery Elek és József vették meg a kincstártól, de ezt sem fizették ki és a helység továbbra is a kincstár birtokában maradt. 1834 decz. 4-én országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1872-ben épült. A község lakosai dalegyletet, ipartestületet, önkéntes tűzoltó- és temetkezési egyesületet, olvasó-egyletet, takarékpénztárt, népbankot és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Itt van a délvidéki földművelők egyesületének fiókja is, továbbá két műmalom, az egyik Hamesz Péteré, a másik Hamesz Miklósé.
