Temesmóra.
Temesmóra.
Temesmóra (azelőtt Moravicza). A Moravicza-csatorna mentén fekvő kisközség. Házainak száma 378, lakosaié 1702, a kik leginkább németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Ortvay Tivadar szerint a mai Temesmóra helyén feküdt Mora (Mura) helység, mely már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. A XV. századbeli oklevelek is megemlékeznek egy hasonnevű helységről. Egy 1492-ben kelt oklevél szerint Jobbágyi Mathkó Mátyás fia Miklós, a Magyarmura, és Tóthmura nevű birtokrészeit Csáki Mihálynak zálogosította el. 1494-ben, II. Ulászló király parancsára, az aradi káptalan Csáki Mihályt zálog czimén e két község birtokába iktatta. 1597-ben csak Morawa néven fordul elő, a mikor némely karánsebesi nemeseket Nagy-Szredistye birtokába iktattak és a beiktatásnál Barcsay Andrásnak Moraván lakó jobbágyai is jelen voltak. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen nem találjuk, az 1761. évi hivatalos térképen azonban Maraviza alakban, óhitűektől lakott faluként van feltüntetve. Az 1784–86 években történt gyarmatosításkor németek telepedtek itt le és részükre 145 új ház épült. 1839 márcz. 21-én országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. A kamara volt a földesura, de 1894-ben Kormos Béla dr. és neje Ágoston Róza vették meg, a kik 1905-ig voltak itt birtokosok. A községbeli két róm. kath. templom közül az egyik 1782-ben, a másik 1911-ben épült. Az 1836-iki kolerajárványnak 106-an és az 1879-ikinek 40-en estek áldozatul. Van a községben férfi-dalegylet, lövész- és tűzoltóegylet, földmívelők egyesülete, hitelszövetkezet, népbank és a Stutzer Testvérek gőzmalma.
