Temesmurány.
Temesmurány.
Temesmurány (azelőtt csak Murány). A vingai járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 293, lakosaié 1626, a kik nagyrészt románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája helyben van, távírója Vinga, vasútállomása Hidasliget. A középkorban Muron (Murony) alakban említik az oklevelek. 1472-ben a Kenézi Muroni-családé, mely 1520-ban is birtokos volt itt, két másik Muroni előnevű családdal: a Muroni Veres- és a Muroni Weér-családokkal. A török hódoltságból románoklakta faluként, 20 házzal került elő, de a gróf Mercy-féle térképen, 1723-ban, lakatlan pusztaként van megjelölve. 1780-ig többnyire a temesvári igazgatóság tisztviselői, kincstári hivatalnokok és románok haszonbérelték. 1781-ben Kulterer József vette meg a kincstártól, a ki 1799-ben nemességet nyervén, a Murányi nevet vette fel. A XIX. század elején a birtok két részre oszlott. Az egyik rész Murányi Murányi Ignáczé, a másik Alsó-Nemeslaki Radványi (Winkler) Miklósné, szül. Murányi Terézé lett, mely utóbbi részt 1848-ban gróf Gyulai Sámuel vette meg, kinek a részét 1892-től gróf Gyulai István bírta. Murányi Ignácz, a ki 1867-ben Temes vármegye első alkotmányos főispánja volt, az ő részét 1869-ben Hodonyi Manaszy Gyuláné, szül. Murányi Erzsébetre hagyta. Jelenleg e birtok báró Manaszy-Barco Györgyé, kinek itt csinos úrilaka van; melyet Murányi Ignácz 1850-ben építtetett. Az itteni gör.-kel. román templom 1835-ben épült. Van itt gazdasági 109egyesület, hitelszövetkezet, temetkezési egyesület és báró Manaszy-Barco György dr. tanyáján gőzmalom. A mai helységtől keletre eső szántóföldeket Acsád-nak nevezik. Itt feküdt hajdan Acsád falu, a melyről első ízben 1318-ban van adatunk. Ekkor Acsádi Dedal fia Pál birtoka. Néhány évvel ezután Vojteki 'Tivadar kezére került, kinek fiai Miklós és János 1329-ben, a többi öröklött birtokaikkal együtt, eladták Gál mester kir. jegyzőnek, ki még 1341-ben is bírta, de később Vojteki Miklós és János visszaszerezték. Ez az oklevél a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kőtemplomát is említi. Plebániája már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Utóbb a község a csanádi püspöké lett; melyben Zsigmond király 1421-ben megerősíti. A XV. század második felében Nagyacsádról és Kisacsádról emlékeznek meg az oklevelek. Nagyacsád 1454–98-ban a Csákiak birtokaként szerepel és Kisacsád a csanádi püspökségé volt. 1564-ben csak 3 1/2 portával volt megróva. A XVII. századvégi hadjáratok alatt elpusztult és az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen már így van feltüntetve. E tájon feküdt Derzse helység is, melynek emlékét most is őrzi a mai Temesmurány melletti Derzsely nevű völgy. 1421-ben szintén a csanádi püspök birtoka volt.
Temesmurány. – Báró Manaszy-Barco György kuriája.
