Újarad.
Újarad.
Újarad. Araddal szemközt, a Maros balpartján fekvő nagyközség. Járási székhely. Házainak száma 1157, lakosaié 5999, a kik közül 740 magyar, 5127 németajkú s leginkább róm. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban a mai Újarad helyén Apácza (Apacha, Apatha) helység feküdt, mely akkor Arad vármegyéhez tartozott. Plebániája már az 1332–37. évi tizedjegyzékben is szerepel. 1481-ben Dóczi Imre zálogba vette Csályai István, majd 1484-ben Pathócsi Orsolya és Haraszthy részeit, a következő évben pedig beiktattata magát e birtokokba. 1488-ban Haraszthy egyes itteni birtokrészeit ismét Dóczi Imrének adta, 1497-ben pedig özv. Dóczi Imréné a saját fiának engedte át férje birtokait. 1504-ben a Pathócsi-birtokok is a Dóczi-család kezébe kerültek. 1520-ban Dóczi Ferencz feltételesen lekötötte ezt a birtokrészt Maczedóniai Miklósnak. Dóczi Miklósnak 1561-ben még négy portája volt itt. A törökök az XVI. század második felében egy várat építtettek itt, melyet Savoyai Jenő zentai fényes győzelme után a törökök elhagytak. A XVIII. század első éveiben császáriak tanyáztak benne. 1707-ben Löffelholz várkapitány védte meg a kuruczok támadásai ellen. A jelenlegi helység, a hagyomány szerint, 1688-ban keletkezett, mikor Savoyai Eugén herczeg a visszafoglalt aradi várral szemben helyezte el a seregét és táborának követői itt telepedtek le. Első lakosai románok és szerbek voltak, a kik az új telepnek Szkéla nevet adták; 1717 után azonban elhagyták e helyüket és gróf Mercy tábornok 1720–22-ben lotharingiakat és elszásziakat telepített ide, a kik a helységet Neu-Arad-nak nevezték el. A következő évtizedekben az új helység jelentékenyen gyarapodott és Engelshofen tábornok a lovasság és gyalogság számára kaszárnyát is építtetett itt. Az 1738–1740. években a pestis pusztította lakosait. 1751-ben Ujaradot a lippai kincstári hatósághoz csatolták. 1762-ben 42 telepes számára új házakat építtettek, 1766-ban pedig 82 új házzal nagyobbították és azokba németeket telepítettek. 1781-ben Eötvenesi Lovász Zsigmond kapta adományul; tőle örökség útján Lovász Jozefára, továbbá Imrére és Amáliára, férj. gróf Zelenski Lászlónéra szállott és jelenleg gróf Zelenski Matild férj. báró Nopcsa Elekné a helység legnagyobb birtokosa, a kinek kastélya is van a helységben. Újarad 1783 ápr. 18-án országos és hetivásárok tartására, 1829 szept. 11-én ismét országos vásárok tartására nyert kiváltságot. Az 1848–49-iki szabadságharcz alatt a honvédelmi bizottmány, hogy a császáriak kezében levő Arad várát minden összeköttetéstől elzárja, Máriássy János honvédőrnagyot bízta meg Ujarad megszállásával. Máriássy 1848 okt. 21-én bevonult Újaradra, de már nov. 10–11-én el kellett vonulnia. A lippai harcz után nov. 13-án ismét visszatért Újaradra, s hozzáfogott az aradi vár ostromának előkészítéséhez. Nov. végén már hosszú földsánczok húzódtak Ujarad előtt s a honvédelmi bizottmány négy bombavető ágyút küldött ide és ide rendelte a Wisocki-féle lengyel légiót s egy székely zászlóaljat. Deczemberben megkezdődött az ostrom. 1848 decz. 3-án Máriássy 8500 emberrel Újaradról megtámadta Arad várát, de a vállalat kudarczczal végződött. Decz. 14-én a temesvári őrség felszabadító serege váratlanul rátámadt a honvédekre s kiszorította őket Újaradról, az ostromműveket pedig szétrombolta. 120Gyulai Gaál Miklós, a kit a honvédelmi bizottmány Máriássy helyére nevezett ki, decz. 25-ike után ismét megszállotta Újaradot, a honnan jan. 10-étől 25-ig szakadatlanul ágyúztatta Arad várát; febr. 8-án azonban a temesvári őrségből egy hatalmas dandár támadt Gaál Miklós hadára, s azt Újaradról kiszorított. De a honvédek csakhamar összeszedték magukat s előbb Aradról, majd Ujaradról is kiverték Gläser tábornok hadait. 1866-ban kolerajárvány lépett fel a községben és másfél hónapon át naponként 10–14 áldozatot szedett. Az itteni róm. kath. templom 1821–23-ban épült. Az élénk forgalmú helység legforgalmasabb része a Rákóczi-út, melynek egyik oldalán áll a községháza, a postahivatal, a róm. kath. templom és távolabb báró Nopcsa Elekné kastélya. A másik oldalon az uradalom sörgyára, a takarékpénztár, a népbank, a kir. járásbiróság, az adóhivatal, a főszolgabíróság s a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek kolostora. A lakosok ifjúsági egyesületet, önkéntes tűzoltó-egyesületet, temetkezési egyesületet, ipartestületet, kereskedői kört tartanak fenn, a vörös kereszt-egyletnek fiókja van itt, báró Nopcsa Eleknének sörgyára és Wagner Pálnak benzinmótoros malma. A róm. kath. temetőben látható a hadsereg legöregebb katonájának, Skultéty Lászlónak az emlékszobra, a ki 81 évig szolgált a cs. kir. 8. számú huszárezredben s 1832 aug. 12-én, 94 éves korában, hunyt el Újaradon. A községhez tartozik a tőle mintegy 3 km.-re fekvő Ujaradiszőllők nevű lakott hely.
Újarad. – Báró Nopcsa Elekné kastélya.
Újarad. – Uradalmi sörház.
Újarad. – Községháza.
