A termés.

Teljes szövegű keresés

A termés.
Temes vármegye termelési ágai közül első helyen kell említenünk a kalászosokat, melyek között első helyen a búza áll. A bánáti búzának, melyet a tőzsdén is külön jegyeznek, nagy kontingensét Temes vármegye adja. Bánáti búza alatt az itt már évtizedek óta meghonosodott, kissé durvaszemű, nagy sikértartalmú búzát értjük. E búza hibája a gyenge szalma, mely nem tud a rozsdának és megdőlésnek ellentállni s a késői érés, mely kedvezőtlen időviszonyok között hőütöttséget von maga után. E hibák kiküszöbölését gazdáink idegen búzafajták behozatalával vélték elérhetni, de evvel nagy hibát követtek el, mert az idegen búzák termelésével, kétes terméseredménye mellett, a bánáti búza hírnevét veszélyeztették.
A termőterület nagysága szerint a vármegyében a zab következik a búza után, mert a legbiztosabb terméseredményeket és jövedelmet szolgáltatja. Mindinkább tért, hódít az a szokás, hogy a zabot kellő táperőben lévő és kitünő előkészítésben részesült talajban termelik. Különösen olyan helyeken, hol a búzák rozsdától szenvednek, nagyban termelik a zabot. Mint a búzát, zabot is roppant sok idegen fajtát vetnek a gazdák, pedig a magyar zab igénytelen külseje mellett, messze felülmulja az összes idegen zabokat tápanyag és hozam tekintetében.
Az árpa termelése a talajmívelés intenzivitása kapcsán mindinkább terjed. A Délvidéken alapított nagy üzemű sörgyárak bizonyítják, hogy a vármegyében termelt árpa sörgyártás czéljaira teljesen megfelel, azzal a téves felfogással szemben, hogy a bánáti árpa minősége miatt sörgyártásra nem alkalmas. Az őszi árpát csak néhány sertéstenyésztő gazda termeli. Üszkösödése miatt nem kedvelik.
Rozsot a vármegye dombosabb vidékén és a delibláti homokpuszta környékén termelnek nagyban; gazdaságban csak mellékesen termelik, többnyire szalmája kedvéért.
A kalászosok-közül különlegességként termesztik Temesben a rizst is, a melynek mívelése itt már évszázados keletű. A török kiűzetése után ugyanis Mercy tábornok, temesi kormányzó olaszokat telepített a Bánságba, a hol azok meghonosították a rizst. Utódja Perlasz tábornok és kormányzó azonban betiltotta a rizstermelést, melyet II. József császár karolt föl újra. A kincstári birtokokból Gáttája, Denta és Omor községek határában rizstermelésre alkalmas területeket adományozott a Baldi, Dercini, Simoni és Arizy olasz telepes családoknak és azokat a kincsár is messzemenő támogatásban résesítette. De II. József halálával ismét megszünt a rizstermelés, mert a magyar kincstár visszakövetelte mindazokat a birtokokat, melyeket a koronázatlan király nem jogszerűen adományozott. Ebből a kincstár és a telepesek között pör támadt, mely 1820-ban az utóbbiak veszteségével végződött. Ezt megelőzőleg Arizy Pál, a gáttájai és topolyai rizstelepek tulajdonosa, újabb adománylevelet kért Lipóttól és azt 1801-ben meg is kapta. 1802-ben vetette el az első rizst, melynek termelése Topolyán azóta folytonos és az idén éppen 110 esztendős. Az 1850-es években a tulajdonos elhalálozván, a rizstelep örökség útján a Timáry-családhoz került, melytől 1889-ben gróf Karátsonyi Jenő vette meg.
167A rizsföldek, melyek tábláit a mai tulajdonos planiroztatta, a birtokokat átszelő tápláló- és lecsapolócsatornák között terülnek el. A telep nagysága 324 k. hold, melyet a partosi határban még 500 holddal fognak kiegészíteni. A rizsföldet őszszel ugarolják, áprilisban megszántják, azután rábocsátják a vizet és a zavaros vízben elvetik a kellőképen megáztatott magot. Gyökérképződéskor a vizet 10–12 napra elfogják és azután újból rábocsátják. A vizi gyomokat több száz napszámos gyomlálja, a mi roppant költséges. Július végén a rizs kalászt hajt, gyorsan virágzik és szeptember közepére megérik. Ekkor a vizet leeresztik s a növényt sarlóval learatják, azután néhány napig markokban szárítják, majd kévékbe kötik. Októberben kicsépelik és a teljesen száraz szem a rizshántolóba kerül, mely 1893-ban műmalommal együtt épült, a főcsatorna mellett és a legmodernebb hamburgi gépekkel van felszerelve. Az első osztályú rizs ára métermázsánként 46, a II. oszt. 28 és a III. oszt. 24 kor. A rizskorpát az uradalom sertéshízlalásra használja.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem