Kapások.
Kapások.
A kapások között a kukoricza szerepel első helyen és az országban is harmadik helyet foglalja el Temesmegye a kukoriczatermelés terén. Ennek ellenére az átlagtermések alacsonyak és a mívelési mód is kezdetleges. A termelt fajták között a kerekmagú bánáti, különböző lófogú és a putyi kukoricza játszanak főszerepet. Néhány év óta, a megindult kukoriczatermelési kísérletek kapcsán, az intenzivebb mívelés felé nagyobb lépések történtek; különösen az uradalmak kezdenek mindegyre nagyobb területet házi kezelésbe vonni s ugyancsak tért hódít a négyzetes és az amerikai mívelési rendszer a kisgazdák körében is, melynek révén az átlagterméseknek csaknem kétszeresét érik el a gazdák.
Bár Temesmegyében nagy arányú kukoriczatermelést folytatnak a gazdák, termésátlaga igen csekély. Ezt egyedül a feles és harmados mívelésnek lehet tulajdonítani, hol ritkán kerül a kukoricza rendesen mívelt talajba s a magkiválasztása sem felel meg a követelményeknek. A kisgazdák, különösen az oláhok tavaszi szántásba vetik a kukoriczát, rendesen eke után szórják be s töltögetik. A kukoriczatermelés emelésére irányuló mozgalomban nagy szerepe van a Temes vármegye területén működő Vetőmagvakat Nemesítő Intézetnek, melynek révén a jövőben könnyen kétszeresére emelkedhetik a termésátlag a vármegyében, mint a hogy az egyes uradalmakban már meg is történt.
A kapások között fontosság tekintetében a répa következik a kukoricza után s ez a czukorgyáralapítások következtében mindegyre nagyobb tért fog foglalni. Takarmányrépát csaknem mindegyik gazda vet saját szükségletének fedezésére s kitünő terméseket ad, a csekély mennyiségű csapadék ellenére is, mert elég, ha jó talajban tavaszszal és őszszel esőt kap. Ha nem is ad nagy tömeget, minősége kitűnő lesz. Csapadékdús esztendőben pedig óriási termést hoz.
Kiterjedt mértékben termelik a megyében a czirokot, hol a termelésben rendesen a kukoricza helyét foglalja el. A szakált seprőgyárak veszik meg, a magot feletetik, a szárat pedig tüzelésre használják. Egyike a legjövedelmezőbb kapásnövényeknek, de termelési területe nem állandó; a czirokárak emelkedésével nő, csökkenésével fogy.
A hüvelyesek közül a babot, borsót; lencsét termelik, de mindezeket csak közöttes növényként és mennyiségben.
Dohánytermeléssel a vármegye éjszaki részén foglalkoznak, hol a dohányjövedék részére termelik azt, nagyobbára a kisgazdák. Réthát, Németság kerti levelei híresek. A megye délibb részein a Magyar Dohánykiviteli R. T. részére termelnek egyes birtokosok, úgyszintén néhány községben a kisgazdák.
A burgonya termelése nem játszik fontos szerepet; csak a gazdasági és háziszükségletek fedezésére szolgál.
A fonalasak közül a kendert termelik a vármegyében; a kisgazdák háziszükségleteikre, egyes gazdaságok pedig gyárak részére.
A lent fonál és magnyerés czéljából termelik, de igen csekély mértékben. Aratása csaknem összeesik a búza aratásával, így a munkásviszonyok gátolják annak nagyban való termelését.
A repczefélék közül a bánáti repczét termelik. Ritkán sikerül teljesen; fagy és rovarkároktól sokat szenved, ezért termelése csakis mellékes termelési ág.
Takarmánytermelés tekintetében, a búza és kukoricza előtérbe helyezése miatt, a vármegye igen szegény. Kaszálói alig vannak; a folyók mentén, Versecz környékén és a dombosabb vidéken látunk számba vehető kaszálókat, melyekről legritkább esetben sikerül teljes termést leszedni. Ezért a gazdák a mesterséges takarmányfélékre vannak utalva.
