A hajdani Arad-megye birtokosai
A hajdani Arad-megye birtokosai
Arad vármegyének ama részében, mely ma Temes vármegyéhez tartozik, a következő birtokosokról emlékeznek meg az oklevelek:
Az aradi prépostságé volt Abád (a mai Réthát). 1349–1377. években a Laczkfiakkal kellett érte perelnie. Az aradi káptalan bírta Botegyház helységet, mely a mai Féregyház táján lehetett. 1455-ben Kessy Balázs ajándékozta a káptalannak. 1405-ben a káptalan Abád birtokához is jogot tartott. 1399-ben nyerte ítéletileg Novákot (a mai Szépfalu mellett). A Bagdi-család már 1436-ban bírta Alsó- és Felső-Bagd helységeket (a mai Rigós-fürdő) az egész középkoron át. Bagdi Mihály halála után mindkét helységet Gál András és Bertalan kapta. A Páznádi Baki-család 1439-ben Keszit (ma Lippakeszi) és Sárszót (Lippától délnyugatra) birta földesúri joggal. A Lendvai Bánffiak bírták az 1471–1487. években a sólymosi uradalmat, a melyhez, a mai Temes vármegyéből Bresztovecz (ma Aga), Kizdia (ma Kisgye), Labasincz (ma Lábas) és más helység tartozott. Bánffi Miklós és Jakab birtokában volt egy ideig (1483–87) Lippa város. A Palotai Czibak-családé volt az 1440–1457. években Sopron (a mai Temesillésd vidékén). A Dóczi-család a XV. század második felében Zádorlakán volt birtokos, hol 1480-ban várkastélya volt. 1481-ben zálogba teszik Apácza (a mai Újarad helyén) és Udvari részeit. (Vingától éjszaknyugatra). Udvarit 1520-ban, a Dóczi-család pusztájaként említik az oklevelek. A Fejéregyházi-család 1446-ban Fejéregyház (ma Féregyház), Simánd (ma puszta, Németremete és Alsóbencsek között) és más helyen volt birtokos. Hunyadi János a kormányzó bírta a sólymosi uradalmat, melyre 1456-ban új adományt nyert. 1453–54-ben az egykori Kerekegyházi Luczkfi-féle uradalmak: Asszony (Vingától éjszakra); Kerek-Vinga és Veres-Vinga (a mai Vinga) és Kerekegyház (Temesnagyfalu és Ujbodrog között feküdt) birtokába jutott. A Keszi-család, Sárszó (Lippától délnyugatra), Nádasd (a Berekszóba ömlő nádasdi patak mentén), Udvari, Budafalva (a mai Buzád közelében) és más helyen volt birtokos. E birtokokat 1471-ben Keszi Balázs deák a csanádi káptalannak adományozta. A Kerekegyházi Laczkfiak ősi fészke Kerekegyháza (Nagyfalu és Újbodrog között); 1418-ban a Maróthiak birtokába jutott, a kik Iregden (Lippa és Marosaszó között) és Hosszúaszón (Marosaszó) birtak földesúri joggal. A Mutnokiak 1468-ban Zádorlakán voltak birtokosok. A Guthi Országh-családból Mihály 1471-ben a Nádasdi Ongorokkal együtt, a Szeri Pósafiak magvaszakadtával, Sződi várát (a mai Szépfalu helyén) és tartozékait nyerte adományul Mátyás királytól. Az asszonylaki Ravazdi-család 1499-ben Kis-Rékáson bírt földesúri joggal. A Csanád-nemzetségből leszármazott Telegdiek 1360-ban Kis-Szécsén (a mai Temesszécsény) földesurai. Telegdi Lőrincz 1455-ben Budafalva (a mai Buzád közelében) birtokát az Illyei Dienessyeknek adja el. (Csánki Dezső: Magyarorsz. Tört. Földrajza. I. 760–788.)
