A hajdani Csanádmegye birtokosai
398A hajdani Csanádmegye birtokosai
A hajdani Csanád vármegyéből mindössze 12–15 helység feküdt a mai Temes vármegye területén, melyen a legjelentékenyebb birtokos a Harapkói Botos-család volt, mely Fellakot (a mai Fönlak) és Serfesdet (Főnlaktól délre) bírta. A családnak a XV. század közepén magvaszakadván, birtokait hugai örökölték, a kik 1455-ben adományt nyertek e két helységre. Mátyás király azonban ez adománylevelet nem vette figyelembe s előbb Kiss Balázsnak, utóbb 1478-ban Nagylaki Jaksics Istvánnak és Demeternek adományozta, közbenjárásukra pedig Csanád vármegyéhez csatolta. A csanádi püspökség bírta Szentpétert (a mai német Szentpéter), melyre Marczali Dózsa püspök 1421 aug. 12-én új adománylevelet eszközölt ki. Hunyadi János kormányzó 1453-ban Nagyfalut (Temesnagyfalu) és I Rohonczát szerezte meg. E két helység azelőtt a Tapsonyi Authimi-családé volt. Nagyfalu 1464 táján a Nagylaki Jaksics-család birtokába került, míg Rohoncza a Kerei-családé lett. Hunyadi János 1455-ben Besenyőt (a mai Újbesenyő) is megszerezte. A Maczedóniai-családból 1434-ben Miklós Varjas földesura volt, mely helység egy ideig a Forgách. és a Dóczi-családoknál volt zálogban. A XVI. század első felében azonban Maczedóniai Miklós, főispán fia Péter, az elidegenített részeket visszaváltotta. 1466-ban e családé volt Fejéregyház is. A Székelyszegi-család a XIV– XV. századokban Székelyszegen (a mai Székesút) volt birtokos, hol még a Farkas-családnak is voltak részbirtokai. Knéz és Munár helységekben számos kisbirtokos nemes családot találunk.
