Ajtony nemzetsége
Ajtony nemzetsége
A mai Temes vármegye területén, a Szent-István uralkodását megelőző időben, Ajtony, egy hatalmas nemzetség feje, volt a birtokos, ki ezt a területet az első foglalás jogán bírta és nincs adatunk arról, hogy ebben a korszakban a Marostól délre eső területen más nemzetség is megtelepedett volna.
Ajtony mindegyre veszedelmesebb hatalomra tett szert. A Maros vidékét megszállva tartotta, a sószállítás elé folyton akadályokat gördített, a Maros révein egészen a Tiszáig őröket állított fel és a birtokain átvitt só után vámot szedett.
István király végre megunva hatalmaskodásait, 1030 táján Csanád vezért, Doboka fiát, küldte ellene, ki Ajtonyt a mai Torontál vármegye területén, a Maros, a Tisza és a Harangod között legyőzte. Ajtony a csatatéren lelte hálálát, birtokai a király kezébe kerültek és nemzetsége szétzüllött.
Az elfoglalt birtokok egy részét Szent-István királyi birtokoknak jelölte ki másik része a Csanád-nemzetség birtokába került, a hármadik – legkisebb – részét meghagyta az Ajtony-nemzetség birtokában, de ez a rész kívül esett a mai Temes vármegye területén. Az Ajtonytól elfoglalt birtokok legnagyobb része a mai Temes vármegye területén királyi uradalmak tartozéka lett és alkalmasint e birtokokból alakult a temesi és a kevei várszerkezet.
Csanád vezér, Ajtony legyőzője, leginkább a Maros, a Tisza és a Harangod vidékén fekvő birtokokat nyerte adományúl; habár ezek leginkább a mai Torontál vármegye területén feküsznek, de mivel e nemzetség már az első adomány jogán a mai Temes vármegye területén is szerzett birtokokat, a Csanád-nemzetséget tekinthetjük Ajtony után a vármegye legrégibb birtokosának.
