Csanád-nemzetség
Csanád-nemzetség
A Csanád-nemzetség legrégibb temesvármegyei birtokairól az 1256. évi nemzetségosztálylevében vannak adatok. E szerint e nemzetségé volt a mai Temes vármegye területén Fejéregyház (ma Féregyház); Hodos (ma Temeshódos) és Szécsény (ma Temesszécsény). E birtokok közül Fejéregyházát és Szécsényt az osztálykor Waffa comes fiai, névszerint: II. Csanád, a Mákófalvi Barnabás a Tömpösy-család egyik és Fülöp a Tömpösy-család másik őse, valamint ezeknek leszármazói nyerték. Hodos ellenben közös birtok maradt. Az 1337. évi osztálykor Fejéregyház a Tömpösy-családé maradt, ellenben Hodos az ugyane nemzetségből származó Kelemenős bán fia, Pongrácz ispán (1218–1256) utódainak: a Telegdieknek jutott. Szécsény két részre oszlott. Az egyik részt a Telegdiek nyerték, a másik ellenben a Makófalvaiaknak jutott. A Telegdi-féle részt, mely a XIV. század közepén Kis-Szécsény nevet nyert, az 1360-ban történt osztály alkalmával Telegdi Miklós csanádi főispán fiai: I. György (1337–1371) és Miklós (1337–1371.) nyerték. Mind a három helység azonban a XV. században már idegen kézben volt. Ugyancsak a Csanád-nemzetségé volt Simánd helység (ma Sumanda-puszta Alsóbencsek határában), mely a Makófalvi-ágnak jutott. Ez ág sarja Dénes, valamint fia István 1290-ben 36 márkáért eladta Szállás ispánnak, Filpének és más simándi embereknek, a mi ellen azonban Dénes ifjabb fia, Pál és a rokonok tiltakoztak és perrel támadták meg a simándiakat. A per 1338-ban azzal nyert befejezést, hogy a simándiak maguk is elismerték, hogy Pál mester az adásvevéskor még kiskorú volt. 1339-ben azután Csanád esztergomi érseket a Telegdi-ágból és az időközben elhúnyt Pál fia Dénest (1323–1340) iktatták e helység birtokába. 1360-ban az egész helység a Telegdi-ág birtokában volt, melynek sarjai ez évben megosztoztak rajta.
Egy 1285. évi oklevél szerint a mai Monostor helység is a Csanád-nemzetségé volt. Az 1337. évi osztálylevélben Petercse is a nemzetség birtokaként szerepel, mely ekkor a Makófalvi Csanádnak jutott. Ez a birtok csak 1256 után 396kerülhetett a Csanád-nemzetség kezébe, mert korábban nem fordul elő. A XV. században már csak pusztaként szerepel. Waffa comes fia, II. Fülöp, a Tömpösy-család egyik őse, a ki az 1256. évi osztálylevélben is szerepel, a mai Hidasliget és Saroltavár között elterülő ősi birtokán egy falut telepített, a hol udvarházat is építtetett. Az új telepítvény Fülöplaka nevet nyert. Fülöpnek két fia volt: Szuna és Benedek; mind a ketten már az 1256. évi osztálylevélben előfordulnak. Szuna már 1299 előtt elhalt, Benedek még 1323-ban életben volt. Szuna azonban a rá eső örökrészt unokatestvérének, Barnabás fia Domokosnak, a Tömpösy-család másik ősének adta el; tőle fiára, II. Mihályra (1323–1344) szállott. Fülöp fia Benedek azonban az atyai vagyont mindenáron visszaszerezni törekedett s ezért a marosmenti Al-Völnökfalut odaígérte II. Mihálynak, Fülöplaka feléért s ekként az egész Fülöplaka az ő birtokába került. De élete alkonyán kénytelen volt Fülöplakát 50 márkáért eladni az Udvardi Budafiaknak. Fia, III. Fülöp, 1337-ben Pordányon és Makófalván volt birtokos. (Karácsonyi János: Magyar Nemzets. I.)
