Csák-nemzetség
Csák-nemzetség
A tatárjárás előtti korszakban még csak a Csák-nemzetség volt birtokos a mai Temes vármegye területén.
A Csák-nemzetségből Ugron kalocsai érsek (1204) és I. Miklós (1212–1239) komáromi, majd csanádi és bihari, végül pozsonyi ispán atyja, a ki alkalmasint Ugron nevet viselt, Vingát szerezte meg. Ezt Miklós ispán örökölte és 1231-ben kelt végrendeletében két fiának, Izsáknak és Lőrincznek hagyományozta. Midőn azonban időközben harmadik fia, János született, Miklós ispán 1237-ben Vingát Lőrincz és János nevű fiainak adta. Miklós ispán öröklött birtoka volt Székaszó (Szikszó) is, mely a mai Baraczházától délnyugatra feküdt. Ezenkívül II. Endre király nekiadta a temesi várhoz tartozó Zsadányt (Mezőzsadány), melyet azonban, Béla ifjabb király 1230-ban ismét elvett tőle. Élete végszakát Gedősön töltötte, hol udvarházat építtetett. E helység hajdan Csanád vármegyéhez tartozott s a temesvármegyei Németszentpétertől éjszaknyugatra feküdt. Miklósnak kevéssel halála előtt még egy negyedik fia, Márk születvén, 1239-ben Gedőst negyedik fiára hagyta. Miklós ispán szerezte Hód falut is, mely a mai Temesszécsény határában feküdt. Ez eredetileg aradi várföld volt, a melyet II. Endre király még 1230 előtt neki adományozott. Béla ifjabb király azonban ezt is elvette tőle, de II. Endre ismét visszaadta neki. 1238-ban Miklós ispán átengedte fiainak közös birtokul. A testvérek között 1239-ben kötött egyezség szerint Hód birtokából Izsák, az elsőszülött, egy harmadot kapott. A tatárjárás után már csak három testvér élt Lőrincz comes a Kisfaludiak, János mester a Mihályi-család őse és Márk, a ki 1278 előtt utódok nélkül halt el. A tatárjárás utáni korszakban azonban a mai Temes vármegye területén fekvő jószágok többé nem szerepelnek az osztálylevelekben. (Karácsonyi i. m. I., 307–311.)
A tatárjárás utáni korszakban szerez birtokokat a vármegye területén a Baar-Kalán, a Dorozsma és a Vaja-nemzetség.
