Téli ünnepkör
Téli ünnepkör
A kirvei utánni ünnepek mind kisebb jelentőségűek: Mindszentek napjára sütik az Allerheiligen-Stritzelt (fonottkalács), minek égész napon a főasztalon kell maradnia. Halottak napján nem szabad kenyeret dagasztani és a teknőt ráborítani, mert az a koporsóhoz hasonlít. Márton napján ludat sütnek s havat jósolnak szegycsontjának fehérségéből, esőt barnás foltjaiból. Ugyanekkor kezdik meg az új bort. Adventben hetenként háromszor böjtölnek, a szentesebb asszonyok egy falatot sem esznek s szorgalmasan látogatják a hajnali miséket. A ki elkésik a miséről, nem kap reggelire a fűszeres kolbászból. Adventi vasárnapokon, délután az, asszonyok látogatóba mennek, a mit mayennek neveznek, a férfiak pedig babra kártyáznak. Eredeti szokás dívik hamvazószerdán Zádorlakon. A legények csoportosan jelennek meg búcsúzás czímén a lányosházakban s ezért kolbászt, kalácsot, pénzt kapnak, a mit este közösen a kocsmában elköltenek, Ezentúl csak labdázás és társasjáték járja künn a réten, vagy a falu körüli pázsiton. Karácsony éjjelén Ujjózseffalván, Gizella- és Károlyfalván betlehemesek járnak ú. m. Szt. József-gazda; vesszőhordozó és a szamara. A kis lány Jézust; a két angyalt és Sz. Máriát ábrázolja. Házról házra mennek és kalácsot, pénzt kapnak mondókájukért: Szt. János napján bort szentelnek (Johannis-Segen). Ez Németországban is szokásos (Meyer 2531.). Gyertyaszentelő Boldogasszony napján vége a télnek. Akkor abbahagyják a társas fonást is. „Lichtmess Spinnen vergess!” és nappal megvacsoráznak „und die Suppe bei Tagess!” ‘Ilyenkor időjóslatokat csinálnak a télre vonatkozótag. Február második felében meg kell rázni a vézna gyerekeknek a gyümölcsfát és hirtelen elfutni tőlük (Meyer i. m. 158. l. Reichardt Deutsche Feste, 1911. 76. l.).
