A Deliblát klimája.
A Deliblát klimája.
A klimaelemeknek e nagyon is általános vázlatán belül meg kell emlékeznünk még a „Delibláti-pusztáról”, a mely különleges viszonyai miatt fokozott figyelmünkre tarthat igényt. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy klimájának elemei nem különböznek lényegesen az őt nagyobb távolságban környező területeitől. A klimatikus szélsőségek itt, a talajnak különleges fizikai tulajdonságai miatt, még fokozottabb mértékben vannak meg, mint egyebütt a megyében.
Az évi átlagos hőmérséklet 11.4° C, a mi azonban korántsem jelzi azt, hogy talán enyhe a nyara és tele. Ellenkezőleg, itt éppen a túlnagy hőingadozásokból adódik a jó közepes temperatura-adat. Cholnoky30 megfigyelései szerint példának okáért a homok felszíne a levegőnek 28.9° hőmérséke mellett felmelegedhetik 47.6°-ra és ott az összes hőingadozás 32°. Általában mondhatni, hogy a homok jobban melegszik fel, mint a gránitszikla, ez pedig jobban, mint a mocsártalaj. A levegő legerősebben melegszik fel a homoktalaj felett, mert a meleg nem hatol olyan mélyre, mint például a gránitba. Legkevésbé melegszik fel a mocsártalaj feletti levegő, mert itt a besugárzott melegmennyiség a nedvesség elpárologtatására fordíttatik. E kettő között áll a homok, a melegkisugárzást illetőleg. Éjjel a gránit több meleget ad le a levegőbe, mint a mocsártalaj, mert több halmozódott fel benne és mélyebben; legkevesebbet sugároz ki a mocsártalaj „a miért is rajta a fagy leggyakoribb”. Késői és korai fagyok – habár ritkán előfordulnak és különösen a mélyebben fekvő részeken okoznak kárt.
Az évi átlagos csapadékmennyiség 690 mm. Ez talán még elég soknak volna mondható, ha az egész év tartamára egyenletesen oszlanának el a csapadékos napok. A főleg délkeleti irányú (77%) szélviharok leginkább a tavaszi és őszi hónapokban dühöngenek (a melyek gyakran 4–7 erősségűek), ezek többnyire szárazak, esőt az éjszaknyugati hoz.
