Fekvése.
Fekvése.
Temes vármegyének 7433 km-nyi földje* a Magyar Nagy-Alföld tiszamenti sík* Maros-Duna közé eső részének keleti határán húzódik, éjszak-déli irányban, a Marostól a Dunáig délfelé keskenyedő ék alakjában. A vármegye területe Temeskutas és Nagymargita (Torontálvm.-ben) községek között szűkül össze legjobban. Éjszaki nagyobb részét a Ferrótól számított 39. délkör hosszában két, majdnem egyenlő részre osztja. A Maros mentén legszélesebb a megye, 38° 33' és 39° 45' keleti hosszúságok s 44° 4' és 46° 11' éjszaki szélességek közé esik. A déli kisebbik rész területe, a melyet jobbára a „Delibláti homokpuszta” foglal el, a megye középdélkörétől nyugatra, egészen a Dunáig lehajlik. A megye határvonala eszerint főképen éjszakon és délen, Arad vármegye, illetőleg Szerbia szomszédságában, a Maros és Duna mentén, továbbá keleten, Krassó-Szörény felé csak rövid vonalon a Karas és Nera mentén természetes; Torontál felé mindenütt mesterséges. Nyugaton sík földön, keleten hegyes-dombos vidéken fut le zegzugos vonulatban.
Temesvár sz. kir. és Versecz t. j. városok területével (36, ill. 197 km.) együtt. Ez adatra nézve a hivatalos források is eltérést mutatnak.
Lóczy a Magyar Nagy-Alföldet ugyanis a következő részekre osztja; tiszamenti sík (legnagyobb), a Duna-Tisza közötti hátság, a Drávavölgy és öblei, a Szávavölgy és öblei.
E határ nem vesz körül egységes területet, hanem mind a nyugati sík, mind a keleti hegyes-dombos vidékből kihasít egy hol szélesebb, hol keskenyebb sávot. Temes vármegye földje tehát határterület, átmenet a sík- és hegyvidék között. Rajta két nemcsak morfogenetikai, azaz felszínalakulási, de általában fiziografiai, azaz klimatikus, talajtermékenységi és mívelhetőségi növény-, állat-, nép-, település- és gazdasági földrajzi tekintetben egymástól elütő területet különböztethetünk meg, még pedig 1. a Krassó-Szörényi és a Bihari-sziget-hegység néven összefoglalt hegyvidék, jobban mondva a Hegyes-Drócsa, az Erdőhát, a Poljána Ruszka, az Érczhegység és a Lokva-hegység legvégső nyulványait, ez orográfiai keretbe foglalva a buziási és a verseczi hegyszigeteket is. – 2. az Alföld keleti szélének a megye határai közé eső részét:* a) a törmelékkúpok, b) az utóbbiakkal szorosan összefüggő délmagyarországi (Delibláti) homokpuszta. c) a lősz-platók és végül d) az előbbieknél mélyebben fekvő völgysíkok területét. Hogy ezeknek mai arczulatát megérthessük, vessünk egy pillantást geologiai multjokra.
Az a terület, a mely szerkezete miatt az Alföldhöz tartozik.
