Térszínalakulat.
Térszínalakulat.
A homok területét közvetetlenül környező vidéken, mint mondottuk, a lősz különböző változataival találkozunk, a mely platószerűen terül szét és jól kivehető lépcsővel, helylyel-közzel meredek fallal végződik egyrészt a Duna árterében, másrészt az Alibunári-mocsárnak most már tulnyomó részben kiszárított laposában. Ez a lépcső, vagy meredek fal kettős térszín végződését jelzi Dunadombótól nyugatra, a hol magam kisérhettem figyelemnel egyrészt Dunadombó–Deliblát–Homokos–Dolova–Ferenczhalom, másrészt Dunadombó–Kevevára–Székelykeve–Kevepallós–Beresztócz–Pancsova vonalán egészen Ópáváig. A Homokbálványos–Deliblát–Homokos–Dolova között húzható vonalaktól határolt terület egy olyan része a lőszvidéknek, a mely az előbb említett két térszínnek 70–80, ill. 100–110 méter közepes magassága közé esik. Szinte kétségtelennek látszik, hogy itt különböző korú térszínekkel van dolgunk. Cholnoky az alacsonyabb térszínt, a mely közvetetlenül a Dunának csak nemrég mentesített árterülete fölé átlag 10 méternyire emelkedik, alsó diluviálisnak tartja: a megye területén Homokbálványos –Székelykeve–Kevepallós vonalától keletre, egészen a futóhomokterületig. A magasabb térszínt is ilyen korúnak tartja, magasságkülönbségét azonban az előbb említett térszínnek besülyedésével, talajmozgásokkal magyarázza. A míg ugyanis „Halaváts meg nem zavart eredeti helyezkedésben” gondolja a síksági 7terület rétegeit, addig Cholnoky szerint Nagybecskerektől Újozoráig, illetőleg Homokbálványosig húzódik az a vonal, a melynek mentén történt állítólag talajmozgás.*
Az említett térszinek kora még vitás.
Ezeknek a térszineknek feldarabolása, részben vagy egészben való eltávolítása, a csapadék, illetőleg folyóvíz munkája. Temes és Torontál vármegyék határán, a Maros–Tisza–Dunaköz szivében nagy területen találjuk a mostkori, az alluviális képződményeket. A folyók rakták le ezeket széles árterületükön, miután a diluvium képződményeit eltávolították onnan. A folyóvizek, völgyeik fokozatos kifejlődésének első stádiumában úgy látszik, mind a Temesnek adóztak és ennek révén, majd később attól függetlenül is, léptek összeköttetésbe a Tiszával, illetőleg a Dunával. Nincs kizárva, hogy a Temes vízrendszerének eleinte talán lefolyástalan területen Temesvár–Alibunár vonalán elterült mocsarakban összegyűlt vize talajmozgások következtében talált utat a Duna–Tisza vízrendszeréhez.
