Mai viszonyok
Mai viszonyok
Versecz az éjszaki szélesség 45° 7' 30" és a keleti hosszúság 39° 57' 30" alatt fekszik. Tengerfölötti magassága 92 m.
Határa majdnem 3,5 négyszögmértföldre, azaz 34.191 kat. holdra, vagyis 19.677 hektárra terjed. Ebből volt 1911 végén szántóföld: 21.099 h. 602°, kert 225 h. 962°, rét: 1981 h. 1506°, szőlő 4.311 h. 275°, legelő: 3.634 h. 1593°, nádas: 295° erdő: 1.114 h. 283° és terméketlen részek, ú. m. beltelkek, utak stb. 1.803 h. 1.181°.
Lakosságának száma 1910 végén: 27.730, a kik között a német anyanyelvűek 14.406 lélekkel többségben vannak. Ezek után következnek a szerbek, azután a magyarok és végre a románok.
A lakosok főfoglalkozása a mezőgazdaság, a bortermelés, az ipar és a kereskedelem, a melyekre itt az alapfeltételek bőven megvannak.
A földmívelés igen terjedelmes. A határban 21 ezer hold van kukoriczával, búzával, zabbal és lóherével bevetve. 1911-ben termett 11.000 holdon 155.000 mm. kukoricza és 6.500 holdon 48.750 mm. búza.
A szőlők területe 1911-ben, a be nem jelentett részekkel együtt, már 4.500 h. Ha ezekhez még 1.500 holdat teszünk, a melyeket a versecziek a szomszéd Szereden, Mélykastélyon és Temesalmádon bírnak, akkor a versecziek szőlőterülete 6.000 holdra tehető. Ha a holdját átlag 50 hl. terméssel vesszük, 300.000 hl. évi termést kapunk. Ilyen volt az 1911. évi.
A bortermelésre igen kedvező az enyhe éghajlat. Temes vármegyének déli része Czrkvenicza után Magyarországnak legmelegebb vidéke.
Versecz és vidékének lóállománya szép. Jó hatással van reá a nagyváradi méntelepnek Verseczen állomásozó osztálya mintegy 170 ménnel.
Versecz ipara, kereskedelme, forgalma és hitelügye eléggé kifejlett. Erről különben más fejezetben bővebben van szó.
A lakosok műveltsége, habár a városban sok a földmívelő, kielégítő, a mit az bizonyít, hogy Verseczen az intenzívebb iskolalátogatás következtében az analfabéták száma kevés és kedvezőbb, mint sok hasonló nagyságú más városban.
A városban 6 könyvnyomda van és 8 hírlap jelenik meg (2 magyar, 4 német és 2 szerb). A könyvkereskedések száma kettő.
Versecz tanügye a modern követelményeknek megfelelő. A város sokat áldoz e czélra. 1912-re nem kevesebb, mint 153.245 K 03 f. volt arra előirányozva.
Van itt: Állami főreáliskola (igazgatója: Pongrácz Alajos), 1908–9-ben 10 osztálylyal, 27 tanerővel. Községi polgári leányiskola (mely a Mi Asszonyunkról elnevezett iskolanővérek vezetése alatt áll), 1908–9-ben 6 osztálylyal, 22 tanerővel. Evvel kapcsolatban van egy közs. női kézimunkatanfolyam, 1908–9-ben 2 osztálylyal. Két községi népiskola 31 tanerővel. Közs. gazdasági ismétlőiskola. Közs. iparos- és kereskedelmi tanoncziskola, 1909–10-ben 15 osztálylyal, 16 tanerővel. Három közs. óvóda 4 tanerővel. Gör.-keleti szerb hitfelekezeti népiskola 14 tanerővel. Gör.-kel. szerb hitfeletkezeti óvóda 1 óvónővel. Áll. segélyezett magán fiúnépiskola 2 tanerővel. Magán leánynépiskola 1 tanerővel: Közs. zeneiskola 1 tanerővel, 2 osztálylyal. A város tanügyét a közs. iskolaszék intézi, melynek elnöke Rezucha István dr., polgármester. A felügyeletet a helyben székelő m. k. tanfelügyelőség vezetője, Molnár József, kir. tanfelügyelő gyakorolja, ki 1863 okt. 22-én született Temesvárt. A tanítóképzőt Aradon végezvén, 1885-ben Baján tanképesítést nyert. 1884-ben kezdte meg tanítói működését. 1904-ben került Pancsováról a temesvári tanfelügyelőséghez és 1909 jan. 1-én bízták reá a verseczi kirendeltséget. 1911-ben kir. tanfelügyelő lett. Hatásköre kiterjed Temes vármegye déli részére és Verseczre.
A városi múzeum és könyvtár állománya 1911 végén: Múzeum 32.302 db., könyvtár: 29.392 db. Összesen: 61.694 db. E kettős intézet forgalmát illetőleg megemlítjük, hogy a múzeumot 1911-ben 5.554 látogató tekintette meg és a könyvtárban a kivett könyvek száma 10.226-ra rúgott. Van ezenfelül 5 egyleti és 5 tanintézeti könyvtár.
4471900-ban a lakosok 73,7%-a tudott olvasni és írni.
A társadalmi életben oly fontos egyletek Verseczen nagy számmal találtatnak. Számuk 64, a melyeknek közművelődési, emberbaráti és társadalmi czéljuk van.
A város háztartása rendezett. 1912-re tervezett költségirányzata: 1,141.474 K 85 f. szükségletet, 94.473 K 58 f. fedezetet és 196.001 K 27 f. hiányt mutatott, a mely utóbbit 72%-nyi községi pótadóval fedeznek. Az állami adók 1911-ben 298.990 K 69 f-re rúgtak.
Versecz különben a verseczi gör.-kel. szerb püspökség székhelye és a „verseczi” 7. honvédezred állomáshelye.
Versecz fekvése szépnek mondható. A „Bánsági Érczhegység” délnyugati nyulványa, a „Verseczi Szigethegység” nyugati oldalán, a „Kápolnahegy” lábánál terül el a város, éjszakról délre húzódva, meglehetős rendes utczákkal és csinos házakkal. A legszebb épületek a gör. kel. szerb püspöki lak, a r. k. plebániatemplom és a gör.-kel. szerb székesegyház, a közs. fiúnépiskola, továbbá a Zoffmann- és báró Baich-féle magánházak.
A város keleti szélén a hegység emelkedik, melynek Verseczre jellemző csúcsai: a vár-rommal ékes 407 m. magas Várhegy és a Szent Keresztről czimzett kápolnát hordozó 252 m. magas Kápolnahegy.
