Wälder János
Wälder János
Wälder János. Rajztanár és akadémiai festő; legkiválóbb arczképfestőink egyike. Szül. 1854-ben, meghalt 1902 július 1-én Temesváron, hol a reáliskola rajztanáraként huszonöt évig működött. Bécsben négy évig tanult a festőakadémián, onnan Münchenbe ment, hol a bajor festőakadémián szintén egy évet töltött; itt a magyar Wagner Sándor és Piloty Károly voltak reá nagy hatással. Münchenből visszatérve, Pesten keresett foglalkozást és 1876-ban állami ösztöndíjjal Párisba utazott, hogy tanulmányait befejezze.
Párisból visszatérve, a József-műegyetemen szabadkézi rajztanársegéd lett és így került Engerth tanár mellé. 1877-ben rendes tanárrá nevezték ki Temesvárra. Nemcsak rajzolni tanított, hanem a művészetnek is élt. Egész Délmagyarország műértő közönsége elismeréssel adózott művészetének, mely majdnem kizárólag arczképfestésben nyilvánult.
Egyetlen temesvári festő sem feslett annyi képet, mint Wälder. Számuk több százra rug; gyorsan dolgozott. Festett nehány oltárképet is. Legnagyobb alkotása az a kép, mely Temesvár város dísztermében van s azt a jelenetet ábrázolja, midőn Temesvár város polgármestere az akkor lebontott józsefvárosi várkapu helyén üdvözli 1891 szept. 16-án a kiállítás alkalmából Temesvárra érkező királyt.
Wälder János: Önarczkép.
