Kun László idejében
4Kun László idejében
De más egyéb körülmények is arra utalnak, hogy a temesi vár földvárnak maradt a XIII. század egész folyamán s hogy lényegesebb változás mindakkoráig nem történt rajta. 1278 tavaszán ugyanis eljön IV. (Kun) László Temesvárra hadsereget gyűjteni. Kíséretében csak Gergely csanádi püspök s néhány főúr van. Május 8-án fogadja Hont vármegyéből a korponai küldöttséget, mely Herbart birtokos és fivére, a pesthegyi plebános vezetésével járul eléje, hogy szabadságaikat megerősítse a Hunt–Pázmány nemzetségbeli Demeter comes követelései ellenében. László teljesíti kérelmüket és okiratot állít ki részükre. A szép latinsággal megfogalmazott okirat Gergely püspök műve. Fölszereléséből és záradékából kitűnik, milyen szokatlanul csekély számú kísérettel tartózkodott a király Temesvárott. Ő maga említi, hogy a korponaiak szabadságlevelét csak magán gyűrű pecsétjével erősítheti meg, mert Tamás mester fejérvári prépost, bácsi, választott püspök és alkanczellár nem lévén jelen, az országos nagy királyi pecsét nincs kéznél.*
Fejér: Cod. Dipl. V., 2. 442–443. ll.
Temesvárról június 19-én Csanádra megy László. Ott már királyi udvar veszi körül. Vele van Erzsébet herczegnő is és a vendéglátó Gergely csanádi püspökön kívül az országnagyok fényes gyülekezete: István kalocsai érsek, Ladomér váradi, Dénes győri, András egri és Tamás váczi püspökök, Péter nádor s más zászlósurak és főispánok.* Miért nem voltak ezek Temesvárott is a király kíséretében? De más körülmény is feltünő. IV. László ezentúl is gyakran fordul meg Délmagyarországon anélkül, hogy Temesvárt bár egyszer meglátogatná. 1280-ban Temesvár közelében a Hód-tavánál van, a hol Oldamurt megveri s kiűzi az országból.* 1282-ben június 14-én Csanádon tartózkodik.* 1284-ben a szegedi kun szállásokon,* 1286-ban augusztus 14-én Keve várában,* 1288-ban szept. hóban az egresi monostorban s azonévi télen ismét Csanádon,* 1290-ben tavaszszal harmadfél hónapig Mező-Somlyón, Karánsebesen, Lugoson, Székáson és Csentén, június 18-tól egy hétig megint Csanádon* találjuk László királyt. Nem feltünő-e, hogy folytonosan Temesvár környékén jár s egyetlen egyszer sem tér be Temesvárra? Míg a szépen kiépült s megnépesedett Csanádon fejedelmi pompával jelenik meg a király, Temes vármegye királyi várát elkerüli. Mi lehetett ennek az oka? Semmi egyéb, mint az, hogy a XIII. század végén a temesi földvár oly állapotban volt, hogy a királyi udvar befogadására nem volt alkalmas és hogy Temesvárott akkor még nem is volt különálló város.
U. o. 447–449. ll.
Szabó Károly: Kun László. (Magy. tört. életr. II. évf. 4–5. f.)
Fejér: Cod. Dipl. V., 3. 115–116. ll.
Szabó K.: id. m.
Wagner: Dipl. Com. Sáros. 561. l.
Szentkláray: Krassó várm. őshajdana, 185. l.
U. o. 185–188. ll.
Nincs bizonyítékunk rá, hogy egy „civitas”, „urbs” vagy „municipium Temesiensis” a XV. század második felénél előbb lett volna. Ennél régibb okiratos emlékeink mindíg csak „castrum”-nak nevezik Temesvárt,* melynek feje még nagyon sokáig a castellanus, a várbiró, vagyis a vár parancsnoka volt. Tehát akkor még csak maga a vár állott fönn és a vár alatt a várnépnek, a servienseknek valami szerény telepe. Egyedül a várnak volt jelentősége. Mikor a magyar középkorban Temesvárról olvasunk, nem egy kiépült népes várost, hanem csak a várat kell értenünk. Benn a várban bizonyára volt valamely előkelőbb épület, a vármegye comesének udvarháza, a hol László király 1278-ban megszállott, mely azonban nagyobb királyi kíséret befogadására, úgylátszik, nem volt alkalmas.
Lásd Csánkinál: Magyarorsz. történ. földr. II., 21–22. ll.
A temesvári kővár kialakulásának idejét lehetetlen tehát az Árpádok korába beillesztenünk. Még a XIII. század végére sem tehetjük, mert éppen az utolsó Árpádok alatt hanyatlott alá Magyarország arra a válságos pontra, mikor az emberek már nem alkotnak újat, de a meglevőnek is szétbomlása kezdődik.
