Károly Róbert családi életéből
11Károly Róbert családi életéből
Minthogy Temesvár multjában éppen a vár és a város keletkezésének időszaka köti le leginkább a figyelmet, fölemlítek még egy-két mozzanatot Károly király temesvári élményeiből és udvarának eseményeiből is.
Mikor első feleségével, Máriával Temesvárra jött, bár még csak huszonhét éves fiatal ember, de már kilencz éves házas volt. Nálánál fiatalabb neje nem okáig bírta el a temesvári éghajlatot. Harmadfél év mulva, 1317 deczemb. 19-én meghalt a temesvári várkastélyban. Gyermek nem maradt utána.
Károly szerette Máriát; szerelemből vette el. Benső vonzalmáról tanuskodik a végzetes befolyás melyet a cseh származású Mária nemcsak férjére, de a magyar politikára is gyakorolt. A mi kívánsága, rendelkezése csak volt, a király mind készségesen teljesíté ,,kedves hitestársának”.* Megható a „Bécsi Krónikában” ábrázolt jelenet, midőn az özvegyen maradt Károly két imádkozó püspök előtt gyöngéd öleléssel maga fekteti elhunyt hitvese tetemét a márvány koporsóba. Az elhúnyt királyné koronaéket visel fején, mely fehér állkendővel van lekötve. Megmerevült alakját csattos hermelinpalást takarja. A gyászoló király hajadon fővel áll a ravatalnál, könnyes szemekkel, megtörve nézi elhúnyt neje arczát.*
Pór Antal: Magyar-lengyel érintkezés a XIV. században. (Századok, 1903. évf. 4. f. 309. l.) V. ö. Anjouk. Okmt., I. 415. l.
Szilágyi S.: Magy. történ. életr. 1892–93. évf. I. f. 6. l.
Mária holttestét Temesvárról Székesfejérvárra szállították. Nyilván Mária hosszas betegeskedésében keresendő oka a szerelmi viszonynak, mely a francziába oltott forró vérű fiatal olasz királyt leszédítette az erkölcsösség útjáról és a hitvesi hűség megszegésére csábította. A regény a királyok akkori rendes mulatóhelyén, a Csepelszigeten kezdődött és Temesvárt fejeződött be. A Csepelszigeten ismerkedett meg Károly egy volt zászlótartójának, a Csák nembeli Györkének bájos leányával Erzsébettel, ki a rozgonyi csatában elvesztvén atyját, korán jutott árvaságra. Hihetőleg Mária királyné betegeskedése alatt került Erzsébet a temesvári udvarba. A királylyal folytatott szerelmi viszonyából 1316 végén vagy 1317 elején, tehát még Mária királyné életében, figyermek született: Kálmán herczeg. Keresztvízre Ivánka váradi püspök, a király „komája” tartotta. Ő vállalkozott a fiú fölnevelésére is, hogy majd idővel pappá képezi. Míg Kálmán Váradon nevelkedett, Károly király többször meglátogatta, fiául elismerte, herczegi czímmel ruházta fel és megengedte, hogy czímerében az Anjouk struczmadarát viselhesse. Kálmán jó magaviseletével és iparkodásával gyorsan emelkedett. Már gyermekkorában váradi kanonok, azután esztergomi prépost, 21 éves korában pedig győri püspök volt.*
Pór A.: Kálmán győri püspök. (Századok, 1889. évf. V. f.)
Csák Erzsébet egyelőre a temesvári várpalotában maradt az özvegy királynál. Károly Róbert első özvegysége 1317. évi decz. 19-től 1318. évi nov. 18-ig, azaz tizenegy hónapig tartott. Ez idő alatt született a király második természetes gyermeke: Katalin. Ez utóbb II. Henrik schweidnitzi herczeghez ment feleségül és anyja lett IV. Károly császár Anna nevű harmadik nejének.*
Pór A.: Az Anjouk kora. (Szilágyi S.: A magy. nemz. tört. III. 119. l.)
