Templomok és monostorok
Templomok és monostorok
Közvetetlenül a vár aljában templomok és monostorok emelkedtek. A mostani papnevelő-intézet szentélyének helyén hihetőleg árpádkori kápolna romjain épült fel a Szt.-György-templom, Temesvár főegyháza, mely a XVIII. században föltárt alapozásáról ítélve, szintén Károly király műve volt. Itt szentelték püspökké 1323 január 24-én az egri káptalantól választott Telegdi Csanádot.* A pápai tizedszedők lajstroma 1333-ban parochiális egyházat is említ,* mely Szt. Elidius nevét viselte. Ennek voltak kánonilag alárendelve a Szt.-György- és Szt.-Márton-egyházak, a Szűz-Mária és Szt. Margit kápolnája.* A tizedjegyzékben említett János temesvári plebános egy személyben csanádi kanonok és temesi főesperes is volt, mi – tekintve azt, hogy a káptalan akkor Csanádon székelt – szintén Temesvár jelentőségét bizonyítja.*
Borovszky: Csanád várm. tört. I., 84–85. ll.
Monum. Vatic. (Rationes Collector. Pontif. 145–151.)
Magy. orsz. lvtr. (Ered. okl. 1394, 1398, 1400 és 1402.)
Ortvay: Magyarorsz. egyh. földleír. I., 455. l.
A világi papoktól ellátott plebánián kívül, szerzetes-rendek is telepedtek le Temesvárott. A királyi udvarral ferenczrendi minoriták jöttek Olaszországból. A királyi család gyóntatói s az Anjouk nápolyi követei szintén olasz minoriták valának. Károly Róbert templomot és zárdát építtetett nekik, délkeletre a várpalotától. A várlaktól délnek fekvő egyik szigeten, a Temes folyó mellett, állott a dominikánusok árpádkori régi zárdája és kis temploma. A várpalota kápolnájában udvari papok és az udvart látogató érsekek, püspökök végezték időközönként az istenitiszteletet. Szóval Károly Róbert temesvári tartózkodása alatt Temesvár várossá kezdett alakulni a királyi várpalota tövében. A város évről-évre csinosodott, terjedelme bővült, lakossága növekedett. Temesvár városa első kezdeteit tehát Károly Róbert ittlétének idejére kell tennünk, miért is méltán tiszteli őt a történelem Temesvár alapítójának.
