Szab. kir. városi kiváltságlevél
Szab. kir. városi kiváltságlevél
Mária Terézia igéretének tekintetbevételével tette meg II. József császár Temesvárt szabad királyi várossá. 1781. évi decz. 21-én irta alá a város adomány- és kiváltságlevelét, melynek lényegesebb pontjai a következők:
„Mi II. József, Isten kegyelméből választott római császár, Magyarország stb. apostoli királya stb. emlékezetül adjuk mindenkinek, akiket illet, hogy miután már a múlt években örömünket találtuk a Magyarország fennhatóságától idők viszontagságai folytán elidegenített Temesi-Distriktus visszacsatolásában és miután nagyemlékű anyánk által kezdeményezett munka folytatása és betetőzése Magyarországon és kapcsolt részeiben a mi kormányzatunkra szállott át: azért az előbb idegen törvények alatt állott, de utóbb ismét Magyarország jóghatósága alá helyezett Temesvár városát, minthogy azt tőlünk a város polgárai és lakosai alázatosan kérelmeztek, magyar királyságunk többi szabad királyi városai sorába kegyelmesen fölvesszük, tekintetbe véve, hogy e város lakossága abban az időben, midőn a császári és királyi hadak a törökök ellen Belgrádnál táboroztak, a katonaságot élelemmel és egyéb segélyezéssel ellátta, midőn pedig az ottomán portával kiegyeztünk és felséges házunknak más ellenségekkel kellett megküzdenie, gabona- és pénzadományokkal, sőt ujonczjutalékkal is támogatta seregünket, mi több, a saját kebelében emelt várunknál is segítségünkre volt és a közjó számára nagyszerű s fényes épületekkel annyira fölékesítette magát, hogy jelenleg méltán számítható Magyarország szebb városai közé, s lakossága is békében és háborúban kiváló érdemekkel tüntette ki magát: mindezeknél fogva a Temes vármegyébe kebelezett Temesvár városát, a részére átengedett javadalmak és a kincstárunkba fizetendő összeg fejében, külvárosaival együtt, szabad királyi varossá tesszük és Magyarország többi szabad királyi városai sorába fogadjuk és fölemeljük. Akarjuk és kegyelmesen engedélyezzük: 1. Hogy Temesvár városa ezentúl szabadon használhassa, élvezhesse és gyakorolhassa mindazokat a jogokat, előnyöket, mentességeket és kiváltságokat, melyekkel az ország törvényei és szokásai szerint többi magyar szabad királyi városaink felruházva vannak és így mint negyedik rend az országgyűléseken ülési és szavazati joggal bírjon, jövőre királyi levéllel az országgyűlésre meghívassék és a szent koronán kívül más urat elismerni ne tartozzék, 87a szent koronától többé elválasztható vagy zálogba vethető ne legyen. – 2. A város tanácsának és polgárságának egyeteme az ország valóságos és kétségbevonhatatlan nemesei közé fölvétessék, a vám- és egyéb adózásoktól (kivéve a harminczadot) mentes legyen, piros viaszba nyomott pecséttel utazó polgárainak útileveleket és egyéb városi okiratokat kiállíthasson, melyeknek érvényes hitelessége mindenütt elismertessék. – 3. A bekebelező bizottság által kivetett és ezentúl a behelyezendő adóbizottságtól kivetendő állami és katonai adózásokat úgy, mint az más királyi városokban történik, leróni tartozzék. – 4. Tulajdon területén, földesúri jogokat gyakorolhasson, uradalma gyümölcseit és jövedelmeit élvezhesse, a királyi haszonvételi jogokat, ú. m. a mészárszék, szesz- és téglaégetés, gyógyszertár-felállítás, kocsmáltatás, malom, halászat, vadászat és minden néven nevezendő egyéb jogoknak hasznát a saját területén szabadon és háborítatlanul birhassa, kivéve a serfőzés jogát, melyet királyi kamaránknak tartunk fenn. – 5. Megengedjük és engedélyezzük Temesvár szabad királyi városunk közönségének, hogy más királyi városok módjára s a hazai törvények és szokások szerint birót és kilencz tanácsost (senatort) szabadon választhasson, olyképpen mégis, hogy egyikük a polgármesteri, másikuk a városbirói tisztséget töltse be. A tanácsban legalább négyen tudományosan művelt és a hazai jogban jártas férfiak legyenek. A szabadon választandó képviselőtestület tagjainak számát 60-ban állapítjuk meg. A jegyző, aljegyző, ügyész, pénztárnok, gyám és az alsóbbrendű tisztviselők más szabad kír. városok szokása szerint helyezendők be. – 6. Felruházzuk a várost pallosjoggal és alkalmas helyen akasztófa és pellengér felállításának jogával. – 7. A bánáti határőrvidék és a katonaság ügyei a katonai hatóságnak rendeltetnek alá. – 8. Megadatik a városnak a plebánosok jelölésének joga, olyképpen, hogy a plebánosok eltartásáról és a lelkészi kongrua fizetéséről a város tartozik gondoskodni. – 9. A katonai joghatóság csak a várhoz tartozó ügyekre és bizonyos katonai területekre szorittatik. – 10. A város polgársága háborús és más veszedelmes körülmények között hűséges egyetértésben legyen a katonai parancsnoksággal, a vár előre nem látott szükségében, a politikai hatóság utasításai szerint, fegyverrel is védelmezze az erősséget; hiúsítsa meg az ellene támadó fondorlatokat, ártalmas terveket és jelentse föl a titkos cselvetéseket. – 11. A közszükség és a Délvidék biztonsága megkívánja, hogy a város kebelében levő vár lehető legjobb állapotban legyen, de a mellett a város belső biztonsága szintén megóvassék. Minélfogva megengedjük, hogy a város a maga őrizetére annyi darabontot vagy hajdút tarthasson, a mennyire szüksége van. A hirdetések eszközlésére és a tűzesetek jelzésére dobosokat használhat, a városi hajdúkat fölfegyverezheti, kötelezvén őket, hogy kapitányuk utasítása szerint éjnek évadján a városban őrjáratokat tartsanak, a gonosz embereket megfékezzék és a kihágásokat meggátolják. – 12. Temesvár városa épp úgy, mint az ország többi szabad királyi városai, viselni tartozik az összes polgári és katonai közterheket. – 13. Megengedtetik ugyan, hogy bizonyos polgári hagyatékokat a város fiskusa örökölje, azonban a város területén magvaszakadt, vagy végrendelet nélkül elhalt szabad nemes emberek ingó és ingatlan vagyona, valamint a hűtlenséggel bélyegzettek és felségsértésben elmarasztaltak javai az 1647. évi 87-ik és az 1715. évi 62-ik t.-czikkek értelmében közvetetlenül a királyi fiskust illetik meg és királyi adományozás alá esnek. – 14. Engedélyeztetik, hogy a város az évi országos és a hetivásárok tartására saját területén tetszése szerinti helyet jelölhessen ki, azt kényelme szerint változtathassa és a vásárpénzt beszedhesse; arra azonban nem jogosíttatik fel a város, hogy a vásárokat a kiváltságlevélben kitűzött időnek megmásításával máskorra tegye át. A mérlegtaksák, a helypénz és a vásári vámok Temes vármegye előleges meghallgatása mellett készítendő tariffa szerint fognak szabályoztatni. – 16. Az élelmiszerek árszabásában a hazai törvényekhez alkalmazkodjék a város. – 18. Minthogy Temesvár sz. kir. városára ezentúl oly terhek is háramlanak, melyeket azelőtt a kir. kamara viselt, nevezetesen a város kövezése, a vízvezeték, utak, hidak karbantartása, a plebánosok és káplánok fizetése, lelkészlakok fenntartása stb., a mely terhek évenként 5027 frtra rúgnak: azért a városnak e terhek viselése fejében kegyelmesen átengedjük a szeszégetés, a Török kakashoz czimzett vendéglő, a Gyárvárosban létező négy malom és ugyanott 60 zsellérháznak évi jövedelmét, oly föltétellel mégis, hogy e jövedelmekből a polgári kórházat terhelő 24.000 frt tartozást letörleszteni tartozzék. Kegyelmesen elhatároztuk továbbá, hogy Mehala jószágot, 100.482 frt 32 1/2 kr. becslési árnak lefizetése mellett, örökjogon nevezett Temesvár sz. kir. városnak engedjük át. – S hogy Temesvár városa felszabadításában tanúsított királyi kegyelmünknek minél fényesebb és örök érvényű, olyan bizonyítékát adjuk, mely az emberek szemében is világosan feltűnjék, az elénk terjesztett városi czímer jelvényét nemcsak jóváhagyjuk és megerősítjük, hanem engedélyezzük egyszersmind, hogy az ezentúl és minden jövendő időkben piros viaszban pecsét gyanánt lenyomassék és használtassék. – A czímer pajzsa két részre oszlik: egyik felében a régi vár, másik felében az ország négy folyama; jobbról a félhold, balról a szabadság felragyogó napja. A négy folyó Magyarország czímeréből van véve s Temes vármegyének és Temesvár városának az anyaországba bekeblezését jelenti. Az arany pajzslapon zöld mezőben, víz szélén álló torony nyitott kapuval látható, melyen belül kerék látszik, jelentvén a Begából a várba ivóvizet szolgáltató kerekes vizművet. A pajzs kékelő alsó részének felzetén a városra tekintő fényes nap Temesvár szebb jövőjét ábrázolja, mely a félhold elfogyásából ragyogott fel neki. A pajzs alsó részén a minden ellentállásra készen levő vár és város van feltüntetve a Temes-folyóból eredő Bega-csatornával. A pajzs közepét (pars senti pectoralis) a közös koronával díszített császári sas foglalja el, egyik karmával ezüst kardot, a másikkal keresztes aranyalmát tartva, II. József császár nevének kezdőbetűivel. Az egész pajzsot közönséges aranykorona födi be. A pajzsot két oldalról két ágaskodó, kiöltött nyelvű, lobogó sörényű fehér ló tartja, melyek a teherviselést (telamona) és a szolgáltatásokat jelképezik. A pajzs külső környezetén ez a felírás olvasható: Sigil. Liberae et Regiae Civitatis Temesvariensis.” – A diplomán II. József és Esterházy Ferencz sajátkezű aláírásai.*
Eredeti latin szövegben s egész terjedelme szerint közölve Preyernál: Monograph. d. kön. Freistadt Temesvár, 159–171. ll. – A diploma szövegében említett czímer leírását Réső Ensel „Temesvár város czímere” czímű művéből vettem át, mert a diplomának szfragisztikai része nem egészen szabatos. (Délm. tört. és rég. Értes. 1881. évi. 33. l.)
