Városi élet
Városi élet
Társadalmi és kultúrális tekintetben békés előmenetel, nyugodt fejlődés tapasztalható a városban. A várban egymásután keletkeztek a szép épületek, új utczák és terek. Legszebb épületek voltak: a vármegyeháza, a városháza, a hadtestparancsnoki épület, gróf Soro palotája, a püspöklak, melynek egyik részében a harminczad-hivatal székelt, a városi kórház, melyben a postahivatal is volt, a bécsi kapu közelében báró Püchler háza, a rácz városházából épült városi színház és a Hunyadi-várkastély. Az utczák már jobbadán kövezve voltak. Már 1760 óta 100 lámpával világították az utczákat. A kijelölt házakon ugyanis vastölcséreket alkalmaztak és azokban helyezték el a lámpákat. A szappanosok délelőttönként faggyúval megtöltötték a lámpákat és a háztulajdonosok kötelessége volt azokat a szappanosoktól délben elhozatni. Vendéglők voltak: a bécsi kapunál az Orosz császár; a püspöklak szomszédságában a Trombitás, hol II. József császár is megszállott és Lenau apja egész vagyonát elkártyázta; a Szarvas (Hirsch) és a Hétválasztó (Sieben Churfürsten), melyek már a XVIII. század első fele óta állottak. Továbbá a Koszorú, Oroszlán, Három korona és a Szőlőfürt. Mind a három várkapunál földszintes nagy vendégfogadók állottak azok számára, a kik kocsin érkeztek a városba. Kisebb vendéglők voltak: a „Rössl”, „Posthörndl”, „Drei Mohren” és a „Rother Ochs”. A gyorskocsi Pozsonytól Temesvárig 1780–1785-ben havonként kétszer közlekedett. Ezt az alkalmatosságot kevesen használták, mert éjjel-nappal ment és valóban drága volt. Társaskocsit majd minden nap fogadhatott az utas. Pesttől Temesvárig öt napra 4, 5 vagy 6 forint volt a fuvardíj.
