Hunyadi János
Hunyadi János
Az isteni gondviselés rendelése volt, hogy a legnagyobb veszedelem idején, mikor I. Ulászló alatt a török hódítás immár végomlással fenyegette a dunai határvidék népeit és maga Temesvár is már az utolsó erőfeszítésekre készült, Ulászló 1441-ben Hunyadi Jánost, kit már Albert király szörényi bánná nevezett ki, korának a hadak vezetésében legügyesebb és legvitézebb katonáját, temesi főispánná és Nándorfehérvár kapitányává tette s az ő kipróbált kezeibe helyezte a fenyegetett egész végvidék védelmét. Hunyadit a Délvidék épségbentartása nemcsak mint hazafit és hadvezért, de mint délvidéki földesurat is nagyon közelről érdekelte. Itt volt a mai Kikinda és Szőlős (Nákófalva) között családjának egyik törzsfészke, Hollós, hol nemzeti történetünk e dicső hőse valószinüleg született. Itt volt Hollós szomszédságában Horogszeg, (a mai Szentborbála falu helyén), a honnan Hunyadi Szilágyi Erzsébetet, Szilágyi Mihály nővérét feléségül vette. És itt volt egyik gazdasági középpontja a régi Csanád-, Torontál- és Temes vármegyékben fekvő óriási uradalmainak, melyek három várat, nyolcz várost és 130 vagy még több falut foglaltak magukban s melyek őt hadi érdemeiért a király után egész Délmagyarországon legnagyobb birtokossá tették.* Hunyadi János tehát apai emlékeivel, családjával, örökölt és szerzett javaival, százféle személyes érdekeivel volt a déli vidékhez és a vidék legfőbb erősségéhez, Temesvárhoz kötve.
Csáki: Magyarorsz: tört. földr. II. k., 7. 1.
