Hunyadi, mint kormányzó
Hunyadi, mint kormányzó
A szerencsétlen végű várnai ütközet után támasztott nagy zavarokban az országtanács 1445-ben husvét nyolczadára országgyűlést hirdetett Székesfejérvárra. Minthogy Héderváry Lőrincz pártja a Várnánál elesett ifjú Ulászló király haláláról bizonytalan híreket hozott forgalomba, a zavarok lecsendesítésére addig is, míg a király sorsáról megbízható értesítés érkezik, a rendek hét egyenlő főkapitányságra osztották fel az országot. A Tisza balpartjától egész Erdélyig terjedő vidék főkapitányává Hunyadi Jánost választották. Mikor pedig Ulászló halála kétségtelennek bizonyult, a következő 1446-ik évi rákosi országgyűlés Hunyadit országkormányzóvá kiáltotta ki. Elkészülvén az évek óta épülő temesvári vár és várpalota, Hunyadi 1447-ben Mária mennybemenetele ünnepén elhozta családját Kolozsvárról, a hol erdélyi vajdasága alatt lakott és beköltőzött a temesvári új kastélyba. Ettől kezdve családja állandóan Temesvárott tartózkodott. Ő maga is családja körében, rendszerint Temesvárott tölté szabad idejét. Magánéletének, országkormányzói és hadi tevékenységének számos fölemelő mozzanata fűződik temesvári palotájához. 1447-ben innen küldé Csupor Pétert egy derék sereg élén Moldvaországba, az oláh vajda megalázására s innen vezette hadait 1448-ban a balsikerű rigómezei csatába, honnan, miután fogságából kiszabadult, 1449 január 24-én tért vissza Temesvárra, hol ismét hosszabb ideig maradt. A későbbi diadalmas hadjárataira többnyire Temesvárról indult és gyermekei is, különösen Mátyás, itt nevelődtek a tudós Vitéz János s más jeles férfiak vezetése és az anyai gondviselés felügyelete mellett.
Nem csoda, hogy Hunyadit teljesen lebilincselte temesvári otthona. Óhajtotta azt állandóan bírni s magának és családjának tulajdonul megszerezni. Érdemei reményt nyujtottak neki erre, a török háborúk pedig felkínálták az alkalmat, hogy a temesvári várkastélyt örök tulajdonul magához váltsa. Midőn ugyanis 1455-ben, a budai országgyűlés újabb hadjáratot határozott el Mohammed szultán ellen és a hivatalairól lemondott s Temesvárra visszavonult Hunyadi, hihetőleg Kapisztrán közbenjárására, az ország déli részeinek kormányát s védelmét ismét elvállalta, a királylyal kötött egyesség szerint Hunyadi átadta neki a kezén levő legtöbb királyi várat, közöttük Budát is, csak Temesvárt, családi otthonát kérte megtarthatni, ama 8000 arany forint fejében, melyet a megszorult V. Lászlónak már előbb kölcsön adott s melyért László Temesvár várát és tartozékait Hunyadinak zálogba vetette. A csanádi káptalan 1455. évi szept. 3-án bizonyságot tesz arról, hogy László királynak Budán aug. 8-án kelt parancsa következtében, Hunyadi János beszterczei grófot a temesvári vár és tartozandóságai zálogos birtokába aug. 20-án minden ellentmondás nélkül bevezette. A beiktatást Boldizsár olvasókanonok végezte, Némethy Lajos királyi ember társaságában.
Hunyadi már biztosnak érezte magát temesvári házában, midőn a következő 1456-ik év ápril havának elején híre érkezett, hogy a szultán roppant sereggel megindult Nándorfehérvár ostromára és annak megvétele után Magyarország megtámadását tűzte czélul. A szüntelen pénzzavarban szenvedő László király kénytelen volt ismét a gazdag Hunyadihoz fordulni segítségért. Április 7-én újabb 12.000 arany forintot vett fel tőle kölcsön. Hunyadi most már a 20.000 aranyra fölemelt kölcsönösszeg biztosítására kikötötte, hogy a király őt a temesvári vár és várkastély zálogbirtokában újra megerősítse és az azzal összekötött temesi grófságot, a hozzátartozó várakkal, helységekkel és jövedelmekkel együtt zálogképpen szintén ráírja. 27Ez meg is történt. A király 1456. évi április 7-én Budán kelt okirattal ismét átadta „castrum Themeswar, simul cum honore Comitatus Themesiensis” Hunyadi Jánosnak és örököseinek „ad tenendum, possidendum et habendum” mindaddig, míg a magyar királyok a kölcsönvett 20.000 arany forintot Hunyadinak vagy örököseinek megtérítik.
