A törökök 100 éves uralma
A törökök 100 éves uralma
Száz esztendeig bírta ezentúl a török úgyszólván háborítatlanul Temesvár várát. Innen intézte hadjáratait a változandó sorsú délmagyarországi erősségek és az erdélyi felvidéki királyi csapatok ellen. Temesvár viszontagságos életében nem is fordult elő e hosszú idő alatt nevezetesebb történeti mozzanat, mint csak 1602-ben, midőn Székely Mózes és Bethlen Gábor Temesvárra költöztek családjukkal és több párthívükkel, Bechta basa beglerbég oltalma alá. A basa támogatását kérték ki Básta György erdélyi császári helytartó tábornok ellenében, kinek zsarnok önkényuralma föllázította az erdélyi rendeket. Meg is kísérlették kiverni a németet Erdélyből, de Báthory időközben szövetségre lépett Rudolf császárral és cserben hagyta őket. Kénytelenek valának tehát felhagyni Kolozsvár ostromával és Temesvárra menekülni. A következő évben a Bástát gyűlölő erdélyi rendek, fölhasználva a tábornok távollétét, Székely Mózest gyakran tanusított vitézsége és az ország szabadsága érdekében nyilvánított buzgalma jutalmául a Csehországba távozott Báthory helyébe fejedelemmé választották. A szultán megküldte neki Temesvárra a fejedelmi jelvényeket, Bechta basának pedig megparancsolta, hogy a fényes porta új hübérnökét támogassa és egész erejével Erdély birtokához segítse. Székely most újra kitűzte a lázadás zászlaját. A temesvári basával egyesülten, egymásután elfoglalta Gyulafejérvárt, Újvárt, Tordát, Kolozsvárt, Meggyest, Beszterczét 53és más erősségeket, de mikor a németekkel tartó Segesvárt ostrom alá akarta venni, Básta felhívására Radul oláh vajda megtámadta és seregét szétverte. A csatában maga Székely is életét veszté. Bechta pedig álutakon, sok nehézséggel küzdve érkezett Temesvárra. Az erdélyi urak s főrendű magyar keresztény családok, mikor a németek vagy az oláhok részéről veszély fenyegette őket, a temesvári basák többnyire a szultán oltalmát vették igénybe. Ezt tették éppen ez időtájt Bethlen Gábor és Zólyomi Miklós, később Thököly Imre és más magyar hazafiak.
