Egyházi berendezkedés
Egyházi berendezkedés
Temesvár jövőjének kialakítása azonban nemcsak az anyagiaktól, de főképpen a lelki igények kielégítésétől függött. Az erről való korai gondoskodás legmélyebbre ható befolyással volt a város művelődésére. A bár lassan, de folyton szaporodó lakosság értelmi és valláserkölcsi életének irányítására volt első sorban szükség, hogy a város közviszonyai egészséges és szilárd talapzaton fölépíthetők legyenek. A Temesi-Bánság főprotektora és minden ügyeinek főintézője e részben is szolgálatot tett a városnak. Savoyai Jenő herczeg, a vallásosságot legszorosabban egybefüggőnek tartván az erkölcsösséggel és nemes polgári erényekkel, az uralkodó iránti hűséggel és az államnak tartozó kötelességek teljesítésével, közbenjárt a felségnél, hogy Temesvár mielőbb lelki vezetőket és tanítókat kapjon. Az ő ajánlatára III. Károly király már 1717-ben okt. 17-én elrendelte, hogy Temesvárott a Jézus-társaság számára négy áldozópapból és egy laikus testvérből álló misszióház alapíttassék, átengedvén a rendtagoknak templomul a törököktől mecsetté alakított Szt.-György-egyházat, lakóhelyül pedig a templom melletti telken álló három török házat, a hozzájuk tartozó udvarokkal együtt. A jezsuita-rendet bízta 67meg tehát az uralkodó a lelkipásztorság vezetésével, nemcsak Temesvárott, de a Temesi Bánság egész területén.
