Városrendezés
Városrendezés
A vallási és felekezeti ügyeken kívül a város rendezése és az elkerülhetetlenül szükségessé vált építkezések foglalták le az adminisztráczió és a városi tanács tevékenységét. A III. Károly és V. Fülöp spanyol király között támadt háború 1719-től 1722-ig távol tartotta ugyan gróf Mercyt Temesvár rendezésének kezdő munkálataitól, de mielőtt a hadsereghez hivták, már előre elkészítteté a terveket, melyek szerint a város újjáalakítását foganatosítani kellett. 1719-ben mozgásba jött itt minden, hogy az ódon, keleti arczulatú és megrongált város új alakot nyerjen. A kincstári erdőkben még a tél folyamán készítették az építkezésekhez megkívántató faanyagot. Évről-évre úsztatták le a Tiszán Szegedig a mármarosi kincstári erdőségekből a fenyőszálfák százezernyi tömegét. Kora tavaszszal pedig a belgrádi, lugosi és aradi várkapuk előtti térségeken rengeteg téglavető és téglaégető telepeket rendezett be Blum Flórián városbíró, hogy téglában ne legyen hiány. Lippán 3 erariális mészégető kemencze forralta a meszet s tömegesen érkeztek Temesvárra a kőműves-, ács-, kovács- és asztalos-mesterek, többnyire az osztrák tartományokból. Az adminisztráczió talpra állította az összes bánáti robotos munkaerőket is. A fuvarokat és kézimunkásokat a kerületi tiszttartók összeírták és katonai asszisztencziával állították elő az építkezések helyére. Ki volt adva a parancs, hogy a szükséges munkaerő hétről-hétre jelentkezzék a helyszínen. Minden mulasztott napért 12 kr büntetés és megcsapatás volt elrendelve. A legtávolabb vidékekről, felhajtották az embereket, tekintet nélkül házi gazdaságukra és a mezei munkákra. Az új vár és a kaszárnyák építési munkálatainak felügyeletére különféle hivatalokat léptetett életbe az adminisztráczió. Voltak „Bauschreiberek”, „Kalkaufseherek”, „Schanzschreiberek” és ,,Ziegelschreiberek”. Az első, kinek kezében az összes várépítési munkálatok összpontosultak, Reissenbüchler Márk „Bauverwalter” volt. Ezek az építész-tisztviselők előkelő állást foglaltak el az akkori temesvári társaságban, úgy hogy mikor egy Conti nevű „Züglmeister” meghalt, nagy pompával temették el a jezsuiták templomában.
Temesvár helyrajza, melyen föl van tüntetve, hogy 1727-ben mely épületek épültek a városban.
(Egykorú tervezet nyomán.)
1. Hunyadi-vár. – 2. Török nagy bazár romjai. – 3. Jezsuiták temploma. – 4. Bosnyák barátok temploma. – 5. Török fürdő romjai és telke. – 6. Erdélyi kaszárnya. – 7. Jenő-herczeg-kapu (Forforosil). – 8. Proviant-ház. – 9. Gróf Mercy palotája. – 10. Belgrádi kapu. – 11. Aradi kapu (Mortorosi). – 12. Lugosi kapu. – 13. Gyógyszertár. – 14. Helyőrségi iroda. – 15. Kincstári ház (Cameralhaus). – 16. Kaszárnya.
