A vár építése
A vár építése
A temesvári új vár építését megelőzőleg 1719-ben a most is fennálló, 255 öl hosszú, ú. n. erdélyi kaszárnya építése kezdődött,* olyképpen, hogy a régi Hunyadi-vár éjszaki sarka és kelet-déli oldalfala meghagyatván, azok tetejébe rakták fel azt a hatalmas építményt, melynek emeletes középső homlokzatából a távol környékre kilátó őrtorony emelkedett a magasba. Közvetetlenül mellette, folytatólag szintén a régi bástyákon, épült a katonai élelmezési laktanya és raktár (Proviant-Haus). E két épületnek bolthajtásos folyosóin ma is jól kivehetők az eltünt Hunyadi-vár lőréses bástyái. Egyidejűleg folytak a helyreállítási munkálatok a Károly Róbert király hajdani palotája helyén állott s azonképpen kaszárnyává alakított Hunyadi-kastélyon, valamint a bécsi haditanácstól jóváhagyott tervek szerint emelendő, de a réginél sokkal nagyobb új váron.
Preyer helytelenül teszi az építés kezdését 10 évvel későbbre.
A XVIII. század legnagyobbszerű, legmonumentálisabb építkezése volt a temesvári vár, sor szerint immár a negyedik vár, Temesvár keletkezése óta. A III. Károly rendeletére készülő új vár munkálatait a Szt.-Ignáczról nevezett éjszaki bástyák alapozásával kezdték. A munka oly gyorsan haladt, hogy 1723 ápr. 25-én már megtarthatták az alapkő-letétel ünnepélyét. Az alapkövet fényes egyházi szertartások és nagy katonai dísz közepette, ágyúdörgés mellett Gastayer Mihály jezsuita-superior helyezte el, czinnlemezre vésett következő emléksorokkal: „Imperante Carolo VI., Duce Eugenio Sabaudiae Principe, per cladem Petro-Varadini MDCCXVI a Turcis recuperata Provincia, sub praesidio Claudii Comitis a Mercy, anno a partu Virginis MDCCXXIII, die XXV. mensis Aprilis Temesvarini moenia fundabantur.” Az új vár csak 1765-ben készült el teljesen. Tehát 45 esztendeig építették egyfolytában.
A várépítés 1723-ban szükségessé tette a Kis-Palánk városrésznek, úgy szintén a minoriták ottani filiális templomának és hospitiumának végleges lebontását. 77A lakosság elköltözött onnan részint a belvárosba, részint a Nagy-Palánkba, vagy az akkor keletkező Majorokba és a már települőfélben levő Mehala faluba. A várban, a mostani Szt.-György-téren kezdték a belváros építését. Itt egy egész új házsor (nova platea) épült azon a terjedelmes térségen, a hol az ostrom alatt leégett és elpusztult török házak helyén, kezdve a jezsuiták templomától, egészen a mai Losonczy- és Balázs-térig, üres telkek sorakoztak egymás mellé. Ott épült fel három török ház fundusán a jezsuiták háza, a Balázs-téren gróf Mercynek, illetőleg a bánsági kormányzóknak palotája (Generalathaus), a túlsó oldalon pedig a központi vám- és sóhivatal. Egyidejűleg épült gróf Wallis számára a várparancsnoki palota (Commandantenhaus), a bosnyák barátok temploma mellett. (A mai katona-kaszinó.) Ugyanott állították fel a bosnyák ferencziek már 1722-ben Nep. Szt.-János kőből faragott szobrát, az első délmagyarországi kőből faragott szoborművet, mely még most is fennáll egy félreeső helyen, a város begaparti növénykertjében. A Balázs-téren, szemközt a kormányzó házával, épitették a helyőrség tiszti pavillonját és irodáját (Canzlei), mely a mostani Mária-szobor táján állott, 78talán éppen a Mocsonyi-ház helyén. Az alsó-kaszárnya (untere Caserne) a katonai fölszerelési műhelyekkel együtt a mostani Ferencz József-liget közepén, a felsőkaszárnya (obere Caserne) a nagy-palánki minorita-zárda mögött emelkedett.
