Bogma István naplója az ostromról
Bogma István naplója az ostromról
„1848. okt. 12. Lefegyverzés. A vármegyeháza elé két ágyú, a városháza elé négy ágyú állíttatott, a várkapuk 10 órakor bezárva. – Okt. 13. A Józsefvárosban katonai demonstráczió; három kocsi fegyver lefoglalva. – Okt. 16. Az ó- és új-vármegyeháza és a városháza előtt katonaság. A vármegyeházából minden fegyver elszedve, a politikai rabok (leginkább a verseczi csatában elfogott szerbek) elbocsátva. A katonai épületekről és a vármegyeházáról a magyar zászlók leszedettek. – Okt. 17–18. A szomszéd német községeket kezdték lefegyverezni s a magyar érzelmű urakat és községi előljárókat elfogdosták. – Okt. 20–21–22. Két század karánsebesi határőr a Józsefvárosba, egy század a várba szállíttatott. Lopresti báró magtárát (Józsefváros) katonai zár alá vették. Az egész dzsidásezred Temesvárra vonult. Ambrózy Lajos főispán és Dezsán kormánybiztos új komitét alakítottak. – Okt. 26. Délután a ráczok kitűzték a feketesárga zászlót nagy zajjal és zenével. – Okt. 27. A vármegyei levéltár és pénztár lepecsételltetett. Az ó-vármegyeházba katonaság szállíttatott. – Okt. 29. A magyar nemzetiszínű zászlót a kath. püspöki lakról letépték, a fábriki birót befogták. A temesvári városházról levétetett a nemzeti szín s helyébe a császári zászlót tűzték ki. A Józsefvárosi templomról is eltávolították a nemzeti zászlót s a németet tűzték ki. – Okt. 31. A vár kapuin mindenütt császári lobogók. – Nov. 1. A belső sánczon 15 ágyútelepet állítottak fel. – Nov. 2. A rácz és oláh nemzetőrök fölesküdtek. – Nov. 6–7. A mehalaiak a magyaroktól féltükben erdőkbe szöktek. Vukovics Sebő fejére 100 arany tűzetett. – Nov. 8–9. Sok német fölesküdve fegyvert kapott. Liebling feketesárga zászlóval hozta be ujonczait. Oláhok számosan tódulnak be esküre. A Józsefvárosban csak 6 német iratta be magát. – Nov. 11. Papházy feketesárga zászlóval vezetett be felette sok kocsin oláhokat és kevés 105németet. – Nov. 14. Józsefvárosi hadisarcz kezdete. Murányi proskribálva, neudorfi kastély kirabolva, szétdúlva. – Nov. 22. Róka kanonok törvényen kívül tétetett.
1849. Ápr. 26. Mutatkoztak először a magyarok Kisoda körül. – Ápr. 27. Bem megszállotta a József-külvárost, délután a faraktárakig jött, két dzsidás elfogatott, lovaik lelövetvén. – Ápr. 28. Szombat. Előőrsi lövöldözések két rendben is. – Ápr. 29. Reggel 3 órakor két lövés, 5 órakor négy Württemberg-huszár a Pap háza elé (Erzsébetváros, Holló-u. 3. sz.) lovagolván, hét lövés esett ellenük. Kovács főhadnagy veszedelmes sebet kapott. Délután 3 órakor Bem 200 lovassal és 6 ágyúval az ó-majoroki (jelenlegi Vörös-csárda) téglavetőtől az akasztófa felé vizsgálódván, az uszodánál levő császári táborra (Ferencz József-liget) lövet. Egymás ellen 80–90 ágyúlövés, a várból 13 ágyúlövés. A szélmalomnál (Szabadfalu felé a Bega-parton) éjjel hajóhíd verése kezdődött. – Május 1–3. Kölcsönös lövöldözések. Május 3-án délután 2 órakor egy huszártiszt parlamentair egy trombitással a hídig lovagolt és írásban átadta a várőrségnek a fölszólítást, hogy adja meg magát. A császáriak fölbontatlanul küldték vissza a levelet egy parasztlegény által. Fél 3 órakor, délután a császáriak a Józsefvárosba a Vademberig behatoltak két batalion gyaloggal és három század dzsidással. Egy óráig tartó kemény ágyútűz. – Május 7. A józsefvárosi fasorok a császáriak parancsára levágattak. – Május 12. Két-három zászlóalj császári, két divízió dzsidás és 18 ágyú több rakétával a Józsefváros mellett éjjel kirohant s a magyarokra ágyúztak. Egy óráig tartó – 300 ágyúlövés – tüzelés után a császáriak visszaverettek. Összesen 80 császári elesett. A magyarok közül elesett 7 Lehel-huszár, 2 tiszt és 30 székely gyalog. A szélmalom elégettetett, a józsefvárosi templomtornyot 12 fontos ágyúgolyó érte, Mehalát elfoglalták a magyarok. Délután a vár falairól vagy 30 nehéz ágyúlövés történt a Gyárvárosra és Mehala felé. Este a magyarok a Gyárvárosba benyomultak. – Május 14. Éjfél után 2 órakor kezdődik az ágyúzás. A józsefvárosi magyarok kivonultak, a mehalaiak ostrommal előnyomultak. Fél 5 óra után a Gyárvárosban kemény ágyúzás éjjeli 11 óráig. Délután az uszoda elégett. A Gyárvárost a magyarok ostrommal bevették. – Május 15. Nagy tűzesetek a várban és a külvárosokban. A császáriak lövik a Gyárvárost. A vízimalom elrontatott, a magyarok a lovaglótérről lövik a várat. – Május 17. Reggel 8-tól délután 3 óráig a Gyárváros felé 200–230 ágyúlövés; délután 4-től este 7-ig újra a Gyárváros felé vagy 100 ágyúlövés. – Május 18. Reggel 5 órakor a Gyárváros felől kezdődött az ágyúzás és 8 óra tájban végződött; 730–740 ágyúlövés történt mindkét részről. – Május 19. Délután 3 órától 5-ig a Gyárváros felől vagy 200 ágyúlövés. Este 7 órakor a magyarok bejöttek a Józsefvárosba. – Május 20. Vasárnap. Délután 3-tól 7-ig vagy 150–180 ágyúlövés, leginkább a Gyárváros felől, de a Mehala felől is. – Május 21. Sok zsidót kiűztek a várból. – Május 22. Este 9 órakor a Majorok és a vár között több száz ember futóárkot és ágyútelepet ment készíteni, több száz kocsi rőzsét és kosarakat vitt oda nagyszámú magyarság kíséretében. Az ágyúkat is oda vitték és az ágyútelepet felállították. Elfogtak 70–80 kóborló osztrák gyalogost. – Május 23. Reggel 4 órakor kezdték a józsefvárosi ágyútelepről az ágyúzást és 5 óráig 653 ágyúgolyót lőttek ki és be. A magyar tábor közelebb jött a József- város alá. – Május 26. Reggel Bem a seregét megtekinté s 15 foglyot a várba visszaküldött. – Május 29. Vasárnap 12 órakor a magyar táborban nagy hálaadó istenitisztelet Budavár bevételéért. – Június 6. A Vadász-erdőben a Vécsey tábora elégett. – Június 8. Délután 6 óra után Mehala felé kirontott félszázad dzsidás, de visszaveretett, vagy 100 ágyúlövés történt. – Június 11. Reggel 11 órától este 7 óráig vagy 2000 lövés történt a várból, leginkább gránát és bomba. A Majorokban több ház égett. A várból két gyalogtiszt meztelen kiszökött. – Június 12. Délután 2 órától szünet nélküli ágyúzás kívülről és belülről. Bomba és gránát, több 500 lövésnél. Este és éjjel szapora előőrsi puskalövés és közel 250–300 ágyúlövés, leginkább a magyarok ágyútelepei felé. A várban kétrendbeli gyuladás. – Június 13. Reggel 5 órától kevés pihenéssel folytonos ágyúlövés, délelőtt vagy 50 ágyú-, mozsár- és haubitzlövés, délután több 300 lövésnél. Éjjel kemény ágyúzás, bomba- és gránátlövés, közel 300 ágyúlövés és kemény előőrsi puskázás. – Június 14. A várba be 150–200, kifelé vagy 200 bomba és közel 200–250 golyó és gránát lövetett. – Június 15. Délig vagy 300–360, ágyú-, bomba- és gránátlövés; délután 200–240 ágyú-, mozsár- és haubitz-lövés. – Június 16. Éjfélkor előőrsi puskalövöldözés, három plotonlövés. „Rajta magyar” kiáltással két század magyar megrohanván a nagy hídat (a mostani Hunyadi-híd helyén), azt Ritter tüzér két honvéddel meggyujtá. Nappal semmi lövés, de éjjel 11 órától 4 óráig szünet nélkül. A várból a Józsefváros ellen vagy 700–800 bombát és gránátot küldöttek. A magyarok viszonozták a Mehalából. – Június 17. Délután 3-tól 6-ig újra 400–500 bomba, gránát- és ágyúgolyó küldetett a várból a Józsefvárosba és Majorokba, a hol több ház elégett, a Gyárvárosban is tűz. – Június 23. Éjjel 11 órától éjfél után 3 óráig kemény ágyúzás a várból ki, a mehalai és vadászerdei telepről pedig be. Bomba, gránát és golyólövés vagy 600–700. – Július 1. Reggel kezdtek a várból bombákat lökni. Arad vára megadta magát. 1280 őr költözött ki, 1100 mázsa lőpor, 50–80 ágyú és 3000 darab puska maradt vissza. – Július 2. A várból vagy 800 polgári személy a Bécsi-kapun kibocsáttatott. Preyer polgármester és Georgievics Gyarmatára mentek. – Július 3. Reggel 4 órától este 9-ig ki és be 250–300 golyó, bomba és gránát löketett; éjjel 700–800 golyó, bomba és gránát lövetett ki a várból és oda be. – Július 5. Éjfél után elkezdődött az ágyúzás, bomba- és gránátlökés. Fél háromkor a várőrségből 14 század kirontott. Erős ágyúzás és felette szapora puskalövés. A várőrség megtámadta a józsefvárosi ágyútelepet. Az oláh előőrs megszökött vagy elesett. Az osztrákok 4 óra tájban visszaverettek Az osztrákok a Józsefvárosban és a Gyárvárosban vesztettek öszszesen 108 embert. Az éjjel vagy 800–900 ágyúlövés történt. A mi tisztjeinknek jó része csak kaczérkodik és elhanyagolja szolgálatát. A plebániára 3 golyó és egy bomba esett. Este felé 9 órakor a mieink bombákat eresztettek a várra, egész éjjel vagy 800–900 bombát és majd 100 golyót. A várbeliek csak négy ágyúlövést tettek. – Julius 6. Éjfél tájban kirohant a várőrség és 3–4 óráig lövöldözvén, visszaveretett. Egész nap lövik a mieink a várat, 800–900 bombát és 100 ágyúgolyót lőttek be és így egy nap alatt közel 1800 bombát és 200 golyót lőttek be. Délután 4 órakor kezdtek a várból kilőni és vagy 100 lövést tettek. – Július 7. 106Éjfél után fél 3 órától rettentően lövöldöztek a mieink a várra; reggeli 6 óráig közel 800 bombát és 300 ágyúgolyót lőttek a várra. A misericordiannsok temploma és tornya s mellette egy ház a várban elégett. Egész nap, kivált délután erős ágyúzás. Délután a káptalan piaczán tűz volt. A misericordiae-battériát, a mieink összelőtték. A várban a Zeughausnál (Hunyadi-kastély) egy osztrák lőportár a misericordiae-battériával a légbe röppent. A városban újra tűz, a Gyárvárosban is tűz és szintén lőporrobánás. A várbeliek erősen lőnek. Este ágyúzás, éjjel és reggel erős lövöldözés. A várban égett. Egész nap 1500 lövés be- és vagy 500 kifelé. – Július 8. Vasárnap. Reggel ágyúlövés ki és be. Délben égett a Majorok felé, este a Gyárvárosban volt tűz. Egész nap és éjjel nagy ágyúzás. – Július 10. Reggel 8 órától 7 óráig rettentő ágyúzás ki és be. Legalább 1800–2000 ágyú-, mozsár- és vet-ágyúlövés mindkét felől, A Gyárvárosban, Józsefvárosban és a Mehalában tűz. – Július 11. Éjjel 2 batallion várőrség kirohant és visszaveretett. – Napról-napra borzasztóan bombázzák a magyarok a várat. – Július 19. Kossuth megtekinté Temesvárott a magyar tábort. – Július 21. Angol konzul a magyar táborban. – Július 23. Reggel 2 órakor a várbeliek kirohantak, de ágyúzás között visszaverettek. A Majorokban leégett 4 ház, a Mehalában 15 ház. – Július 27. A magyar táborba 1300–1400 mázsa lőpor érkezett Péterváradrál. – Július 28. A várból 1000–1200 ágyúlövés. – Július 31. A várban erős égés. Folytonos ágyúzás ki és be. – Aug. 1. Éjfél tájban rettentő ágyúzás a várbál. Kívülről befelé vagy 1500 lövés. A Mehalában nagy tűz. A várban a Dolmács-kaszárnya elégett. – Aug. 3. Éjfél után 3-tól 6-ig rettentő ágyúzás a várból. – Aug. 4. A magyarok a vár első sánczát megrohanták. Kemény puskalövöldözés. A paliszádokat a magyarok lerombolván, az első sánczig nyomultak. – Aug. 5. Követek futnak ide Aradról. – Aug. 6. Délután 5 órától 700 ágyúlövés a várból. – Aug. 9. Délután kemény ágyútűz. A várból 900 ágyúlövés. Egy század vörös-sapkás (oláh népfölkelők) két ágyúval a várba szökött. – Aug. 10. Temesvár vára fölmentetett.”*
Délm. tört. és rég. Értesítő. 1904. évi. 67–86. ll.
