Telbisz Károly dr. polgármester
Telbisz Károly dr. polgármester
Utána a törvényhatósági bizottság 1885. évi márczius hó 9-én Telbisz Károly dr.* főjegyzőt választotta meg polgármesterré és azóta az 1890., 1896., 1902. és 1908. évi tisztújítások alkalmával mindenkor egyhangúlag újból megválasztotta. Immár tehát 26 éve, hogy egy nagytehetségű, vasszorgalmú, kíváló ember irányítja. Temesvár város szellemi és anyagi ügyeit s úgyszólván a város egész köz- és társadalmi életét, a kiről negyedszázados polgármesteri jubileuma alkalmából Wekerle Sándor volt miniszterelnök azt írta, hogy: A város polgármesterének szerves egészszé idomult eszméi, önfeláldozó és fáradalmat nem ismerő munkája nyilvánulnak meg a város fejlődésében.” Korán volna érdemeit monografiánkban részletezni, mert munkaképessége és munkakedve teljében még serényen dolgozik a város nagy jövőjén és mert Temesvár újabb korának alkotásai – melyeket e monográfia megír – amúgyis az ő szellemét hirdetik. E helyen tehát csupán azt jegyezzük fel, hogy ő felsége Telbisz Károly drt 1890-ben a kir. tanácsosi czímmel, 1891-ben a III. oszt. vaskoronarenddel és 1905-ben – az ország polgármesterei között elsőnek – a m. kir. udvari tanácsosi czímmel tüntette ki. Temesvár szab. kir. város közönsége már húsz éves polgármesteri jubileuma alkalmával, 1905. évi márczius hó 12-én a város díszpolgárául választotta meg. Az 1910. évi márczius hó 9-én ünnepelt negyedszázados polgármesteri jubileumán kormányférfiak, a közélet jelesei, az egyházi, katonai és állami hivatalok, az összes helybeli kultúrális és gazdasági tényezők lelkesen üdvözölték, a törvényhatósági bizottság és polgárság díszes ezüst plakettet veretett e jelszóval: „E negyedszázad századokra szól” és „Pro patria et urbe”. Hálás tisztviselői vaskos kötetben kiadták a lefolyt 25 év alatt elmondott beszédet, melyek úgyszólván az ő működésének minden jelentősebb 115mozzanatát ölelik fel. Kultúrális intézetek, egyesületek, gyárak, egyesek számos emléktárgygyal kedveskedtek, melyek a tanácstermét egészen elfoglalták.
Életrajza az „Irodalom, tudomány stb.” cz. fejezetben.
