Török János polgármester
Török János polgármester
A város vezetése Steiner Ferencz polgármester lemondásával már 1876-ban Török János kezébe került, a ki elődje oldalán négy éven át főjegyzőként működött és a kivel új produktív szellem költözött a városházába. Rendkívüli szervező tehetségével és tapintatos erélyével, a törvényhatósági bizottság erejét ügyesen használta ki a város javára; minden párttal és mindenkivel a legjobb egyetértésben élt és ezáltal nagyszabású terveinek biztosította a sikert. A nemzeti kultúra fejlesztésének városunkban úttörője volt; élére állott a községi iskolaszéknek, bővítette és magyarosította az iskolákat, alsófokú ipariskolát alapított, a magyar múzsának állandó otthont teremtett, minden szellemi és társadalmi mozgalomban részt vett, alapítója volt a színgyámolító és magyar nyelvterjesztő egyletnek. Kiváló üzletembernek bizonyult a nyomasztó régi adósságok konvertálásánál és a leégett színháznak és az ezzel kapcsolatos szálloda- és vigadó-épületnek a megszerzésénél. Ő alapította a Gizella-árvaházat, a tisztviselői nyugdíjalapot s a vashidak építését a Hunyadi-híddal vezette be, a gyárvárosi indóház építése is neki köszönhető. De legnagyobb vívmánya volt a köz- és magánvilágítás ügyének rendezése, a mennyiben az osztrák légszeszvilágítási társulatnak, az 1857-ben 25 évre megkötött szerződés meghosszabbítása alkalmából kikötött súlyos feltételeit, melyekbe a város már belekényszerült, egy angol vállalat ajánlkozásának merész elfogadásával halomra döntötte és keresztül vitte a városnak villamos közvilágítással való ellátását, a mire akkoriban az egész kontinensen nem volt példa. Török János nagy-konczepcziójú egyénisége fölkeltette a kormány és a fővárosi körök érdeklődését és Thaisz Elek budapesti főkapitány bukása után, 1885 elején kinevezték a székesfővárosi magy. kir. állami rendőrség főkapitányává, mely minőségben országosan elismert kitünő szolgálatokat tett. Érdemeinek elismeréseül ő felsége a miniszteri tanácsosi czímmel tüntette ki. Szervi szívbaja azonban korán sírba döntötte; 1892. évi szeptember hó 4-én barlangligeti nyaralójában hirtelen elhalt. Temesvár hálás közönsége hazahozatta hült tetemét és szeptember 7-én nagy pompával a belvárosi temetőben helyezte el, sírját pedig emlékkővel jelölte meg.
A kegyelet és hála adóját a város közönsége 1896. évi szeptember hó 4-én tartott rendkívüli közgyűlésében oly módon rótta le, hogy Török János olajfestményű arczképét a tanácsteremben elhelyezve, azt ünnepélyesen leleplezte.
