Közlekedési nehézségek
Közlekedési nehézségek
A várból – a mai Belvárosból – azonban csak három várkapun át volt a közlekedés lehetséges, úgy hogy kezdetben egy nyílás a kocsiforgalomra szolgált, melyben azonban két keskeny kocsi sem térhetett ki egymásnak és a másik keskeny nyíláson a gyalogközlekedés bonyolodott le, de a kapuk éjjel zárva voltak. A várkapukból a szabadba való jutás csakis a bástyák csillagzatalakú hajlásainak megfelelően tekervényes zeg-zugban vezetett keskeny sikátorokon és a várárkok fölé épített hidakon át volt lehetséges. Elképzelhető tehát az a torlódás és lassúság, mely a Belvárosban összpontosuló üzleti forgalom lebonyolításánál beállott; a piaczra jövő és onnan haza induló kocsik egész raja akadt fenn, s ha a katonaság ki- vagy bevonult, a forgalom hosszú időre szünetelt. És ez a forgalmi zavar annál nagyobb volt, mennél inkább fejlődtek a külvárosok, mert a Belváros mindenkor az állami, közigazgatási, ipari és kereskedelmi élet góczpontja maradt.
121E közlekedési nehézségeken – miután a katonaság már 1872-ben a lóvasút számára is engedélyezett nyílást – 1877-ben aként könnyítettek, hogy a várkapukban a ki- és bejáró kocsik részére két nyílást törtek, sőt a várműveken át is szélesebb utak épültek; végre 1891-ben a város megkapta az engedélyt a várkapuk lebontására és ezzel kapcsolatban a máig fennálló kocsi- és gyalog-útvonalak kiépítésére.
