Régi városrészek szabályzása
Régi városrészek szabályzása
A városfejlesztés nem csupán a vártelkeken indult meg, hanem számos régi utcza szabályozásával és új utczák nyitásával, a közlekedési viszonyok javítása mellett, a külvárosoknak sűrűbb beépítésével is. Az Erzsébetvárosban már a nyolczvanas években egy zsákutczából a Stefánia-utcza keletkezett, a kilenczvenes években a faraktárak kihelyezése után kiépültek a Dózsa-, Batthyány-, Rákóczi-, Jósika- és Teleki-utczák, a Hunyadi-út mellett fennállott sertésvásártér helyén a Dózsa-tér, Csáky-, Kőszeghy- és Bethlen-utczák. Mivel továbbá a telkek nagyrésze oly mély, hogy ezeknek utczával történő átvágása után is még jelentékeny házhelyek kerülnek ki és mivel másrészt a párhuzamosan futó utczák némelyike oly hosszú, hogy az egyik utczából a másikba csak nagy kerülővel lehet jutni, áttörésekkel kiépült a Mühle-Vilmos- és Kazinczy-utcza; folyamatban van a Holló-, Helvét- és Hattyú-utczák között két utczatörés. Továbbá ugyancsak az Erzsébetvárosban, a közvágóhídhoz épült új út mentén lévő üres városi telkekre, valamint a feleslegesen terjedelmes Templom- és Kereszt-téren oly élénken nyilvánult meg a házépítési kedv, hogy a város ott számos utczát és házhelyet hasított ki, mi által ezen a vidéken valóságos új városnegyed képződött, többnyire tisztviselői családi házakból, de több emeletes épülettel is.
A Józsefváros oly szabályos és tágas utczákkal van elrendezve, hogy ott két évtized alatt – a Hunyadi-híd közelében volt farakhely beépítésén kívül – utczanyitásra 132és szabályozásra csak két esetben volt szükség. Az egyik a Preyer-utcza, mely a Scudier-tér és a szomszédos Szabadfalu község közötti élénk forgalomhoz képest szűk volt, ezt a város lényegesen kibővítette; ez utczával párhuzamosan pedig a volt papírgyári telket a Zrínyi-utcza nyitásával két részre osztotta.
A legnagyobb belső rendezésre szorul a Gyárváros, mert a fennállott malom és fausztató csatornák következtében sok zeg-zúgos szűk utcza keletkezett, melyek most a Begaszabályozással megszüntetett csatornák medreivel kibővíthetők és szabályozhatók lesznek. Eddig csupán a Coronini- és Kossuth-tereket összekötő szűk Andrássy-utat bővítették aként ki, hogy a város a jobb oldalon lévő két régi házat megvette, lebontatta és az utczabővítésre igényelt területen túl fennmaradt telken kétemeletes bérházat építtetett, a polgári menház értékpapirjain.
A Belvárosban két nagyobbszabású és költséges szabályozási terv van szőnyegen. A Rezső-utcza ugyanis, mely a Józsefvárosból jövő kocsi-, villamos- és gyalogközlekedést majdnem kizárólag felveszi, oly szűk, hogy ennek kibővítését négy ház és a hadtestparancsnoki rozoga épület lebontása árán is meg kell oldani. Ugyancsak igen szűk a Gyárváros felőli sugárút folytatását alkotó belvárosi Zápolya-utcza, melyen szintén úgyszólván az egész gyárvárosi forgalom bonyolódik le. Ennek kibővítésével kapcsolatban, később a Takarékpénztár-utczának egyik oldalát, a Jenő herczegtéren levő városházát és a Széchenyi-utczának ez oldal felé eső házait is hátrább fogják helyezni, hogy a Belvároson át kényelmes forgalmi út készüljön a Gyárvárostól a Ferenczvárosig tervezett összeköttetés számára.
Ez utóbbi utczarendezésekről, valamint a Begameder áthelyezésével kapcsolatos utczaszabályozásokról és a régi kincstári faraktár beépítéséről az 1911-ben készült szabályozási tervet a városi közgyűlés elfogadta.
