Gazdasági munkásházak
Gazdasági munkásházak
Az 1907. évi 46. t.-cz. végre dülőre hozta a munkásjóléti bizottság törekvését, a mennyiben e törvény a gazdasági munkások számára emelendő egycsaládos házaknak, 20 évi állami és községi adómentességet, az ügyleti okmányok és beadványok után bélyeg- és illetékmentességet, valamint a vételár-hátralékok vagy kölcsön után járó kamatoknak adómentességet biztosít, sőt a földmívelésügyi minisztert felhatalmazza, hogy évi 300.000 korona erejéig a törvényhatóságoknak az építési tőke és kamattörlesztési részletek meghatározott hányadát a munkások helyett, ezek javára, megtérítse. Ez alapon a város közönsége 200 gazdasági munkásház építésére vállalkozott, a földmívelésügyi miniszter pedig e czélból a várostól felveendő 480.000 K kölcsön évi tőke- és kamattörlesztési részleteiből 2%-ot, azaz évi 9600 K államsegélyt helyezett kilátásba.
A város a 200 házat a Gyárkülváros beépített részéhez csatlakozó volt legelőterületen, 120–200 -ölnyi házhelyen építi és a telket négyszögölenként 2 K-ért engedi át: a munkásoknak 400 koronát kell előre lefizetni, a fennmaradó építési költségre pedig a várostól 20 év alatt előleges 40 félévi részletekben, 5 1/4% kamatozás mellett, törlesztéses kölcsönt nyernek, de a törlesztési hányad kiszámításánál az államkincstár részéről helyettük fizetett 2% levonásba hozatik, úgy hogy egy 3000 koronás ház, hozzávetőleg 78 K félévi törlesztés mellett; 20 év alatt kerülhet a munkás tulajdonába.
