Kölcsönök
Kölcsönök
Jellemző az újkori fejlődésre, hogy a költségvetésnek több mint egy negyed részét a kölcsöntartozások tőketörlesztési és kamatrészletei foglalják el, bizonyságául annak, hogy a város haladni akart: beruházások nélkül pedig nincsen haladás. Összehasonlítva a negyedszázad előtti állapottal, 1885-ben tőketörlesztésre 15.902 korona és kamatokra 101.868 korona, együtt 117.770 korona volt előirányozva, az 1912-ik évre pedig kölcsöntőke törlesztésre 361.937 korona és kamatokra 1,074.900 korona, együtt 1,436.837 korona. Ebből azonban a házi pénztár rendes bevételeit csupán 495.000 korona terheli, míg 942.000 korona a városi vállalatokra, valamint a külön fedezettel bíró városfejlesztési, vízvezetéki és csatornázási alapokra esik. Ugyanis a régi kölcsöntartozások konvertálására 1893-ban felvett kölcsönből, az 1902. évben felvett újabb konvertálási kölcsönből és az azóta hasznos beruházásokra és a városi üzemek vételére felvett nagyobb kölcsönökből az 1910. év végén terhelte: a házi pénztárt 5,665.140 korona, a villanytelepet 2,833.902, a villamos vasútat 2,510.715, a légszeszgyárat 494.357, a közvágóhidat 754.373, a téglagyárat 210.049, a városfejlesztési alapot 3,196.896, a vízvezetéki alapot 2,967.268, és a csatornázási alapot 4,945.447 korona, vagyis az összes kölcsöntartozás 23,578.151 korona.
