Munkásviszonyok.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok tekintetében nagy változáson ment át Torontál képe. Ugyanis míg a régebbi időkben Torontálban sok volt a munkáskéz s így olcsó a munkabér és nem volt hely, a hol drága lett volna a napszám, addig ma ép ellenkezőleg állunk.
A munkáskéz nagymértékű megcsappanásának oka a kivándorlás, mely ma ugyan már kis arányú, ellenben a mult évtizedben a hajóstársaságok szinte rajokban szállították el az embereket. A vármegye alispánja pl. az 1904. évi aug. 1-től decz. 31-ig: 5575, az 1905-ben jan. 1-től decz. 31-ig 10.348 és 1906-ban jan. 1-től okt. elejéig 12.007 útlevelet állított ki.
Ennek természetes következménye lett, hogy a mezőgazdasági munkabérek automatice emelkedtek. Ezt azonban nem egyedül a kivándorlás szűlte, – mert hisz mezőgazdasági munkáskézzel még manapság is elegendővel rendelkezünk, – hanem a szoczialisztikus, helyesebben kommunisztikus mozgalmak. Míg a 90-es években itt az agrárszocziálizmus tünetei csak szórványosan léptek fel, addig 1906-ban már általánosan el volt terjedve.
A lezajlott küzdelmekben azonban Torontál vármegye gazdaközönsége mérséklettel és önuralommal, előrelátó gondossággal, jó előre előkeszített szervezkedéssel és embertársi szeretettel állotta meg a helyét.
Gróf Csekonics Endre uradalma.
1. Tejkezelő és jéggyár. – 2. Magtár. – 3. Ménes-istálló. – 4. Tisztilak a Júlia-majorban.
Gróf Csekonics Endre uradalma.
1. Júlia-majori gépműhely. – 2. Villamos telep a Júlia-majorban. – 3. Kőlábas kukoriczagóré Bozitó-pusztán. – 4. A Bozitó-pusztai nagy csűr.
Gróf Nákó Sándor uradalma.
1. Cselédlakások az Eszter-majorban. – 2. Esztermajori istálló. – 3. Gazdasági lóvasút. – 4. A Berta-majori kápolna. – 5. Vajgyár a Sándor-majorban.
Gróf Nákó Sándor uradalma.
1. A zárt gépszín. – 2. A központi gépműhely. 3. – A nyitott gépszín. – 4. A gazd. malom és motorház a Berta-majorban. – 5. A Sándor-majori kápolna.
211A jelenben észlelhető munkáshiány egyedül a kivándorlás következménye. A munkáshiány azonban nem általános. Vidékenként elegendő a munkások száma; a hiány leginkább oly községekben tapasztalható, a hol nagy- vagy középbirtok nincs, hanem a lakosság csupán földmíves gazdákból áll.
